Kitalátor

A családi legendák szerint egyik ősöm volt az, aki - ha nagy a szükség, közel a segítség alapon - Budán a hegyvidéken járva beguggolt egy fenyőfától takart sziklahasadékba, és aztán egy utcával lejjebb "megtalálta" a szeplősök éttermét, merthogy az a sziklahasadék az étterem ventilátorának légbeszívó nyílása volt. Ez az én jussom is, hihetetlen érzékkel találom meg a nagy rendszerek kis testi hibáit, és szeretném, ha azokat más is kiröhöghetné. Mottó: Ami nem vidám, az nevetséges! [Feljegyzet = blog (magyarul).]

Friss topikok

Népvándorlási fogalmak

2018.03.09. 12:41 Kitalátor (másként) gondolkodó

Nagy a zűrzavar a fejekben, és a népvándorlás jellegű utazások, költözések közül mára már csak a turizmus és a reguláris hadsereg által végrehajtott hódítás fogalma tiszta, úgy-ahogy. Talán. 
 
  • Aki menekül a hazájából a háború, forradalom, éhínség, vallásüldözés stb. elől, az megáll az első biztonságos országban, ahol megengedik, és azon van, hogy hazajusson, amint csak lehet. Ő a menekült. Mivel hazájában nem érvényesülnek az emberi jogok, ezért azt bárhol elhagyhatja, és jelentkezik az első külföldi hatóságnál. Dokumentumaira gondosan ügyel, hogy helyben munkát kaphasson, és hogy ha kitör a béke, odahaza is tudja igazolni magát. A lakossági átlaghoz képest nagyon sok közöttük a nő és a gyermek.

  • Aki elégedetlen a lehetőségeivel, életkörülményeivel, és kivándorol a hazájából egy olyan országba, amely örömmel befogadja, és ott igyekszik integrálódni a befogadó társadalomhoz, és egzisztenciát teremt, hogy kivihesse a tágabb családját, vagy hazaköltözve hasonlóan éljen ahhoz, mint ahogy a gazdagabb országban élt, gazdasági migráns. Ők esetenként menekültként kezdik, de már a menekülttáborokból kijárva is dolgoznak, tanulnak, és küzdenek azért, hogy legyen munkavállalói vízumuk és útiköltségük. Okmányaikra gondosan ügyelnek, hogy azokkal is bizonyíthassák szakértelmüket. Többnyire férfiak.

  • Aki egyik biztonságos országból a másikba a határátkelőhelyeket megkerülve, műszaki akadályokon áttörve, átmászva megy a másikba, okmányok nélkül, ha elkapják, hamis adatokat bediktálva, az korától, családi státusától, szexuális hajlamától függetlenül bűnöző. Kivéve azt a gyereket, akit felelőtlen szülei vagy ismerősei kényszerítenek az útra, és úgy dobnak-erőltetnek át az akadályokon. A bűnözők jelentős része választott hazájában sem óhajt dolgozni, bűncselekményekből kíván élni, ezért eredeti okmányait megsemmisíti, helyettük gyakran egyszerre több hamis okmányt szerez a bűnözésből származó pénzből. Ők is többnyire férfiak, azonban élő pajzs gyanánt nőket és gyerekeket is kényszerítenek, hogy velük tartsanak.

  • A közönséges bűnözőktől gyakorlatilag lehetetlen megkülönböztetni útközben a terroristákat, akik azért költöznek egy másik, vallásuk vagy ideológiájuk számára ellenségesnek látszó országba, hogy ott tömeggyilkosságokat hajtsanak végre. Ők a diverzáns terroristák, akik esetünkben a nyugat-európai kalifátusok megteremtéséért kívánnak harcolni, és ha azt a parancsot kapják, meghalni. Szinte csak fiatal, 18-30 év közötti sportos testalkatú férfiak. Dokumentumaik nincsenek, vagy hamisak.

  • A terroristák egy kis része átmenetileg a látszat kedvéért még dolgozni is képes, de jobban szeret segélyekből élni, és ugyancsak látszólagosan és felszínesen integrálódik is, elsajátítja a nyelvet és a célország elvárásai szerinti magatartást. Ők az alvó ügynökök, akikkel akár évek, évtizedek múlva is összehangolt támadást lehet végrehajtani egy ország ellen. Általában többszörösen nős, családos fiatal, vagy középkorú férfiak. Dokumentumaik általában mesteri hamisítványok.

  • A terroristák egy másik része többé-kevésbé emberjogi aktivistának és/vagy üzletembernek maszkírozott embercsempész rabszolga-kereskedő. A migrációs iparból (emberkereskedelemből), kábítószer-kereskedelemből és fegyvercsempészetből szerzett extraprofitjukból fanatizáló és "érzékenyítő" médiát és vallásinak álcázott fanatizáló terroristaképző központokat létesítenek. Inkább középkorú és idősebb férfiak, többnyire családdal. Dokumentumaik vagy valódiak, vagy szintén mesteri hamisítványok. Legtöbbször több, egymással ellenséges viszonyban lévő állam titkosszolgálatával is meghitt kapcsolatot ápolnak.

4 komment

Címkék: biztonság terrorista gondolatébresztő menekült terrorfenyegetés bűnöző létbiztonság élő pajzs migráns Eurábia kalifátus rabszolga-kereskedő

A demokrácia és a jogállamiság ára

2012.12.11. 14:08 Kitalátor (másként) gondolkodó

Sokan fagynak meg. Máris többen, mint tavaly.  Ha "az egész Európában egyedülálló" Horn-bérletek árát a szociális szolgálatok fejlesztésére, és tüzelőre fordítanának, ez a szám valószínűleg sokkal kevesebb lenne.

Tavaly "tilos" volt közterületeken, fűtetlen aluljárókban csövezni, a lustább rendőrök és a buzgó rózsadombi jogvédők nagy megelégedésére most már nem kell akár erőszakkal is meleg helyre vinni  a csöveseket. 

Megfagyhatnak bárhol. Ahhoz joguk van. Az életben maradáshoz immár nincs.

Éljen a jogbiztonság!

Éljenek a jogvédők

Éljen az Alkotmánybíróság!

Éljen az Európai Unió!

2 komment

Címkék: jogvédők fagyhalál tubifex mikroblog

Szólás? Szabadság? Blaszfémia? Fenntarthatóság?

2012.09.30. 23:30 Kitalátor (másként) gondolkodó

Oroszországban így látják a kérdést:


Új törvényjavaslat Oroszországban a blaszfémiáról
2012. 09. 29. 13:05 

Öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik azt az embert, akit vallási jelképek meggyalázásával vagy megrongálásával érnek tetten.

Az elmúlt napokban Moszkvában ezzel a rendelkezéssel egészítették ki azt a törvénytervezetet, amely növelné az adminisztratív szankciók és büntetések nagyságát a vallásos érzület és a hitvallás elleni sértések esetében.

Az AsiaNews missziós hírügynökség szerint a törvényjavaslatot az orosz parlament alsóházának minden pártja támogatta egyetértésben az orosz-ortodox pátriárkátussal és a muzulmán közösséggel. A hit elleni nyilvános sértések és a liturgikus szertartások során elkövetett megalázások esetében mintegy 10 ezer dollárnyi pénzbüntetés, ill. 200 órányi közmunka, vagy 3 évnyi börtön szabható ki. Templomi vagy zarándokhelyen lévő vallásos jellegű tárgyak megrongálása, megalázása esetében 5-től 15 ezer dollárig terjedő pénzbüntetés, 400 órányi közmunka, vagy mintegy 5 évnyi börtönbüntetés jár.

Egy helyi orosz közvélemény-kutató cég szerint a lakosság 82%-a támogatja a blaszfémiával (istenkáromlással) kapcsolatos törvénytervezetet. Vsevolod Chaplin ortodox főpap szerint a közvélemény világos jelét adta egyetértésének.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Az arab világ véleményét azt hiszem, hitelesen tolmácsolta az Arab Liga elnöke:

ENSZ-közgyűlés: a vallásgyalázás súlyosan veszélyezteti a világbékét


Szerdán az ENSZ-közgyűlésén az Arab Liga főtitkára felszólította a nemzetközi közösséget, hogy büntesse az istenkáromlást. A latin-amerikai országok a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemről követeltek vitát.
Az Arab Liga főtitkára felszólította szerdán a nemzetközi közösséget, hogy büntesse az istenkáromlást, mert szerinte a vallásgyalázás súlyosan veszélyezteti a világbékét és a biztonságot. Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei – amelyek határozottan ellenzik a szólás szabadságának korlátozását – nyilvánvalóan nem értenek egyet ezzel.

Nabil el-Arabi főtitkár az ENSZ-közgyűlésének ülésszakán, a Biztonsági Tanács egy rendkívüli ülésén felszólalva azt mondta: ha a Nyugat bünteti a testi sértést, akkor büntetnie kell a vallásgyalázást, a pszichológiai és a lelki sértést is. Elítélte azokat az erőszakcselekményeket, amelyek a muzulmán világban történtek az iszlámgyalázó amatőr film reakciójaként, de hozzátette, hogy ha a vallásgyalázást nem büntetik, akkor hasonló incidensek történhetnek ezután is.

A szólásszabadság kérdése

Az Arab Liga egy olyan, kötelező érvényű, nemzetközi jogi keret kifejlesztését szeretné, amely szembeszáll a vallásgyalázással, és biztosítja, hogy tiszteletben tartsák a vallásos hitet és annak jelképeit” – mondta. A főtitkár szerint az Arab Liga értéknek tartja a szólás szabadságát, de „nem látunk kapcsolatot a kultúragazdagító és civilizációépítő szólásszabadság és az olyan tevékenység között, amely pusztán sértegeti mások hitét, kultúráját és civilizációját”.

Barack Obama amerikai elnök kedden a közgyűlésben elmondott beszédében erőteljesen kiállt a szólás szabadsága mellett. Védelmére kelt az amerikai alkotmánynak, amely garantálja ezt a jogot, „még abban az esetben is, ha nagyon nem értünk egyet” a szabadon elmondott vélemény tartalmával.(...)

Kövezzenek meg, de hozzám az orosz és még a hivatalos az arab* álláspont is jóval közelebb áll, mint az amerikai és az azt szolgai módon másoló mainstream "európai" pontosabban EU-s.

Amint többek között a Wikileaks alapító Julian Assange történetéből is nyilvánosságra került, az amerikai adminisztráció szólásszabadság-pártisága egyszerűen – politikai platformtól teljesen függetlenül – nem igaz. Ahogy "nemzetbiztonsági", vagy gazdasági érdek, illetve a Holokauszt®™  hitelességéről, egyedülállóságáról vallott dogmák veszélybe kerülnek, kiderül, hogy ezek bizony tabuk. Mai bálványok, azaz (számomra, számunkra hamis) istenek. Ezek ellen, vagy ezekről bármi rosszat – mit rosszat, nem "jóváhagyott" információt – mondani: na az igazi XXI. századi blaszfémia! Ehhez kell az igazi önveszélyes merészség, nem ahhoz, amit a gyimesiek úgy mondanak: "Bátor ember, a templomban is fingik."

Hogy hogy jön ide a fenntarthatóság, amit leginkább a zöldek és a közgazdászok szoktak emlegetni?

Kérdéses, hogy ki mit akar fenntartani. Aki a "világbékét", pontosabban a "fejlett világ" jelenlegi kvázi-békéjét, az az orosz szabályozást követésében, kiterjesztésében érdekelt. Azok számára viszont, aki aki a világhatalom bármi áron történő megtartásában vagy megszerzésében érdekeltek, vagy csak "egyszerűen" fegyver- vagy rémhír-kereskedelemben utaznak, úgy kellenek a vallásháborúk, vallási szélsőségesek terrorcselekményei, mint egy falat kenyér. Elvégre biztonságérzetet is csak akkor lehet nagy haszonnal értékesíteni, ha van valami, ami  komolyan veszélyezteti...


______________________________________________

* Sokan hajlamosak elfelejteni, hogy a legősibb keresztény egyházközségeket az "arab tavasz" nevű Facebook-forradalommal megalapozott, alighanem a potenciális atomfegyver-hatalom Irán meghódítása érdekében (atomhatalmak által) indukált szíriai polgárháború során pusztítják ki. Az arabok nem mind muzulmánok. Még. De ha így megy tovább, csak szórványban maradhat valamennyi élő arab (és arám)  keresztény.

Szólj hozzá!

Címkék: biztonság arab terror szólásszabadság tabu blaszfémia fenntarthatóság Wikileaks

Meg vagyunk már számolva?

2012.09.12. 15:44 Kitalátor (másként) gondolkodó

Tudja valaki, hogy a KSH mit csinál a tavasz óta?  Létezik és működik még egyáltalán? Tényleg megették a patkányok az összes népszámlálási űrlapot? 

2 komment

Címkék: népszámlálás rágcsálók mikroblog KSH

Fogyi?

2012.09.10. 15:13 Kitalátor (másként) gondolkodó

Gyurcsány Ferenc és hasonszőrű társai már annyira nem érdeklik a közvéleményt, hogy egyfajta 'flash mob' elkövetésével igyekeznek átlépni a társadalmi ingerküszöböt, egyelőre sikerrel. Még ha hiteles (nem, nem a mi nyakunkba hiteleket felvevő) vagy ártatlan emberek tennének ilyet, elgondolkoztató lenne, de így?

Ha annyira fontos számukra, hogy 1) ne tudjanak szavazni a külföldön élő magyarok, 2) ne legyen egyenlő választójoguk, 3 ) az analfabéták és funkcionális analfabéták szavazólapjára továbbra is oda kerüljön az ×/+ , ahová az egykori pártfunkcionáriusok és leszármazottaik szeretnének, akkor vagy valami átütőbbet, vagy eredetibbet kellene tenni. 

Több %-ot rontana pl. a Fidesz népszerűségén, ha benzinnel lelocsolná magát, és rágyújtana, de igazi népszerűség-növekedés attól volna várható a számára (mármint Gyurcsány számára, hiszen a többi úgyis csak kis niemand, az is volt és az is marad), ha olyat tenne, amit még soha, senki, legalábbis ebben az évezredben: ha szembeszállna feleségével és anyósával, és a Fittelinát megnyitná a proletár és/vagy roma gyerekek számára.

A kormánypártok gondolom nem tesznek semmit, nem is az az ő dolguk. Kapcsolódó feladata egyedül Balog Zoltánnak és az egészségügyi államtitkárságnak lenne, a szcientológus nyomásra szétvert pszichiátriai ellátó rendszer újraalkotásával, és a társadalmi veszélyességű elmezavarok korszerű diagnosztikai és terápiás protokolljának kidolgozásával. 

Az igazi civileknek viszont ugyancsak lenne dolga. Most nem kell páncélos rohamdroidokkal szembeszállni, nem kell odatartani a szemünket, hogy ha már az övék nem sül ki, legalább a miénket kilőhessék. Elég lenne, ha minden tisztességes fővárosi-, vagy oda dolgozni járó ember legalább 5-5 percre segítené az esemény népszerűségét, és vallástól, beállítódástól függően enne jó étvággyal pár illatos falatot a lehető legközelebb Gyurcsányékhoz. A vegetáriánusok gyümölcsöket, esetleg azon belül citromot (narancsot nem kell, az bántaná szegény Ferenc epéjét), a kozmopoliták zaftos hamburgert, a digózók pizzát, a népi-nemzetiek fokhagymás kolbászt, lehetőleg a helyszínen megsütve vagy megfőzve, az általa eltaszított székelyek miccset (helyben sütve), és igazán kitelepülhetne néhány lacikonyha, lángossütő, kürtős kalács készítő is. Ha már esemény, akkor legyenek résztvevők is! Ma már nemzetközi jelentőségű esemény nincs kínai büfé és krisnás édességosztogatás nélkül. Nyomatékosan kérem a demonstrációba bekapcsolódókat, hogy magyaros vendégszeretettel kínálgassák egymást, függetlenül attól, hogy ki milyen pártot támogat!

Legyen valóban látványos, tömegeket megmozgató esemény ez a 'flash_mob' !

2 komment

Címkék: éhségsztrájk flash mob Gyurcsány

Népi nemzettipológia, Közép-Európa

2012.05.22. 10:31 Kitalátor (másként) gondolkodó

„A könyörületes Úristen, minekutána megteremtette a világot, kiszabta valamennyi emberi nemzetség sorsát és tálentomát. A cigányt megtanította hegedülni, a németnek csavart nyomott a kezébe. Előszólította azután a zsidók közül Mózest, és parancsolta neki: »Te pedig írj törvényt, és ha eljön az ideje, feszítsd meg a farizeusokkal az én szerelmetes fiamat, Jézust, miért is szenvedjetek sok bántalmakat és üldöztetést, de gondom lesz reá, hogy ömöljön felétek a pénz, miként a folyóvíz!«


Odaintette ujjával a magyart és ami játék keze ügyében volt, mind neki ajándékozta. »No fogja kegyelmed ezt a szép pár sarkantyús csizmát, ezzel a viasszal meg pödörje hegyesre a bajszát, hordja magasan az orrát és mulasson kedvére a cimboráival!«


Eléje somolygott a török. »Sok sütnivalód nem lesz, de karddal erőt vehetsz számos nemzetségen.« A szerbnek egy kapát adott.


A bojárokat és fejedelmeket pipára, kávéra invitálta: »Magas nagyságtok éljenek gyönyörök közepette, gonoszságban és megátalkodottságban, méltóztassanak ezért templomokat és monostorokat emelni az én dicsőségemre.« – Előkerültek végül a havasiak és leborultak az örökkévaló trónusa előtt. Az Úristen szánakozva tekintett le rájuk. »Hát ti boldogtalanok, miért késlekedtetek?« – »Azért késlekedtünk Teremtő Atyánk, mert juhokkal és szamarakkal vagyunk és lassan járunk, meredek ösvényekkel, mély szakadékokkal viaskodunk, éjjel- nappal hallgatunk, csak a kolompok szólnak. Asszonyaink és gyermekeink szállásai szűk helyen, sziklák és kövek közt vannak, villám és mennydörgés riaszt, rohanó vizek fenyegetnek. Széles mezőkért, nyájas rétekért és sima folyóvizekért esedezünk Te szent trónusod előtt.« – Csakhogy erősen elkéstetek – válaszolta szánakozva az Úr. – Kedvesek vagytok előttem, dehát mit csináljak? Azzal kell maradnotok, amit megszereztetek. Ráadásul csak könnyű szívet adhatok, hogy örvendezzetek magatoknak. Éljetek megelégedésben, muzsika, ital eljusson hozzátok és legyenek szép, szerelmesszívű asszonyaitok...”

MIhail Sadoveanu: A balta

Szólj hozzá!

Címkék: előítélet gondolatébresztő paranoia

Álom és elnök

2012.04.02. 14:06 Kitalátor (másként) gondolkodó

Na, sikerült kiszúrni a vívó olimpiai bajnokkal és lemondatni. Abban azért bízok, hogy akik ezért dolgoztak, azok ezzel elérték életük célját, ez a legboldogabb nap az életükben. 

No de az élet megy tovább, tulajdonképpen meg is gyilkolhatták volna, csak akkor mártírként többet használt volna a Fidesznek és Magyarországnak, mintha végigviszi a teljes ciklusát. Új elnök kell. A szocskososok már közös jelöltet igényelnek, a korábban úgy szidott, általuk meg sem szavazott Sólyom László személyében. (Még jó, hogy nem Szili Katalint, harmóniára vágyva...) Viszont ha már olyan kényszeresen a Nyugathoz igazodunk, nézzük meg, arrafelé mi is a trendi. 

Hagyjuk most a királyságokat! A köztársaságok jelentős részében közvetlenül választott "erős" köztársasági elnöki rendszer van. Nálunk nem. Ahol viszont "gyenge" köztársasági elnök és parlamentális demokrácia van, azok közül annál a szövetségesünknél volt legutóbb - hasonló körülmények között - váltás, akikkel az utóbbi évezredben (különösen az utóbbi száz évben)  mindig ráfizettünk a barátságra, a németeknél. Ott egy nőügyek miatt a szószéket otthagyó egykori lelkész lett az elnök. Hasonlók itt is vannak, közülük egy (aki állítólag szintén azért hagyta ott az oltárt) szerintem maximálisan el tudja látni azt a díszpárna-szerepkört, amire nálunk szükség van, és ráadásul olyan közegekben tudna otthonosan mozogni, ami a többi jelöltnek legalább szokatlan lenne. Tudna viselkedni egyházi körökben itthon és külföldön, mert "kiérdemesült püspök", nyugalmazott dandártábornokként itthon és külföldön egyaránt meg tudna jelenni katonai közegben (ami talán egy hadsereg-főparancsnokként nem hátrány) és egyetemi docensként a tudomány világa sem testidegen a számára. 

Az a véleményem, hogy Magyarországnak most Szabó Tamásra van leginkább szüksége.

 

1 komment

Címkék: politika gondolatébresztő köztársasági elnök

Államelnök

2012.04.02. 09:37 Kitalátor (másként) gondolkodó

 Van valami nagyon közép-európai abban, hogy olyanok napi témája Schmitt Pál kisdoktori értekezése (a parlamentben is) , akik talán még a nevüket, beosztásukat sem tudják jól leírni...

Csám -  csám - csám - csám - csám - csám - csám - + a bloggerek hada ...

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: gondolatébresztő mikroblog daktari

Nem csak Budapesten lehet székelni

2012.02.29. 16:33 Kitalátor (másként) gondolkodó

Azon megy a paláver az Index Totálkár fórumán, hogy Budapesten lassan lehetetlen lesz élni és autózni

Teljesen igaza van a szerzőnek a hozzászólók többségének. Budapestet fejlesztését egy évszázaddal ezelőtt úgy tervezték meg, hogy a Magyar Királyság fővárosa legyen, az Osztrák-Magyar Monarchia társ-fővárosa. Ezt a szerepét ugyebár Kassa örökölte meg – de immár nem magyar megyeszékhelyként… Arról ne is beszéljünk, hogy amikor kialakították a szerkezetét, az emberek nagy része még tudott járni, aki nem, az lovas szekérre, hintóra ült, és a külsőbb kerületekben gyerekek tucatja rohant a nagyritkán oda tévedt automobilok után.

Lassan már valóban nem halogatható tovább, hogy az ország tényleg, és ne csak frázisokkal tehermentesítse Budapestet, az ott élőket. A decentralizáció jegyében a kormányt, a minisztériumokat és országos főhatóságokat, központokat – talán a miniszterelnökséget ellátó hivatal, a külügyekért felelős minisztérium és az országgyűlés hivatala kivételével - ki kell költöztetni a megyeszékhelyekre, "vidéki" városokba. Nem olyan nagy ez az ország, hogy egy zalai iskolaigazgató ne juthasson el Nyíregyházára, ha csak a miniszterrel/államtitkárral kell valamit megbeszélnie személyesen, és a szegedi bankárnak sincs olyan veszettül messze, ha a győri pénzügyminisztériumban kell falra hánynia a borsót kaviárt. (Na jó, a budapestieknek biztos minden messze lenne, mert ők szinte középen laknak...)

Legalább újjáéledne a belföldi repülőgép-forgalom, ki lennének használva az autópályák belső sávjai és új „VIP” intercity-vagonokat is beszerezhetne a MÁV. Javulnának a kedvezőtlen adottságú régiók foglalkozási mutatói, a térségi átlagbérekkel együtt. Csonka hazánk vízfeje így megszabadulhatna a jogszolgáltatási hivatalok (bíróságok, ügyészségek) okozta közlekedési, szociális és köztisztasági problémáktól is azoknak pl. a Szegedre költözésével, és a rendőrségnek is csak jót tenne, ha Miskolcról vagy Szekszárdról irányítanának, nem lennének kitéve annyira talán még a korrupciós nyomásnak sem. (Az Alkotmánybíróság székhelye a törvény szerint amúgy is Esztergom volt - csak a jogalkotónak ezt a jogszabályba foglalt szándékát a legfelsőbb jogértelmező és semmisítő testületünk a lehető legmagasabbról leszarta.)

Szóval, majd ha nem fognak ott székelni a minisztériumok és főhatóságok, sokat fog javulni a közlekedés és a levegő (és talán nem lesz ilyen erős az az átható székletszag sem, ami szélcsendes időben jellemzi Budapestet). Ez egy, már középtávon is megvalósítható kormányzati intézkedés-csomag. Budapest továbbra is a főváros maradhatna, pontosan azért, mert ott működnének azok a hivatalok és testületek, amelyek ezt biztosítják, és a nagykövetségek is nyugodtan maradhatnának, főleg az amerikai. (A francnak sem hiányzik, hogy valamelyik másik, tisztességes magyar város főterét zárják le az általuk megvetett őslakosok elől, mert paranoiások, az meg különösen nem, hogy az általuk éppen megtámadni szándékozott vagy már megtámadott ország, nemzet, vallás, ideológia fanatikus terroristái ártatlan magyarokat is pusztítsanak.)

Mindaddig a közlekedési nehézségek ideiglenes (mi tudjuk, hogy az legalább 20-40 év) enyhítésére össze kellene állítani legalább egy, a forgalmi szükségletnek megfelelően a Duna jobb- vagy bal partjára pár óra alatt akár át is szerelhető úszó (és természetesen fizetős), 15-20 km hosszú és legalább két szabványos forgalmi sáv szélességű ponton-rakpartot. A forgalomtól függően lehet, hogy mindkét parton érdemes lenne kiépíteni egyet-egyet, és nemcsak a csatlakozó, le/felhajtó elemeket, amelyeket a hidak közelébe kellene telepíteni, nagyságrendileg ugyanis kb. annyi is kellene belőlük. Mivel egy ilyen úszó rendszeren többszintű kereszteződés szerintem nem valósítható meg kellő biztonsággal, ezért úgy gondolom, hogy ezekben a csomópontokban jól összehangolt jelzőlámpás forgalomirányításra van szükség. A forgalomirányítás, a szivattyús szintszabályozás és a közvilágítás biztosítása megújuló energiával biztosítható, könnyedén pontosan úgy, ahogy nem is olyan régen a lehorgonyzott úszómalmok működtek. A pontonelemek aljának megfelelő kialakítása rengeteg kisméretű vízkerékhez tudná odaterelni az áramló vizet. Természetesen a kikötőket is át kellene építeni, beljebb tolva azokat, és az állóhajókat is pár 10 méterrel esetenként el kellene mozdítani.

Ha megszületett a politikai döntés, vagy ahhoz kellenek további érvek, írjatok!

101 komment · 1 trackback

Címkék: decentralizáció ponton rakpart

Kemény csávók

2012.02.02. 16:56 Kitalátor (másként) gondolkodó

 - a csövesek. Este azért, mert ebben a hidegben is képesek bátran lefeküdni aludni, akár betonra is, reggelre meg azért, mert ha nem találják meg őket éjszaka, keményre fagynak. 

Ennek megelőzésére tegnap kétszer is hívtam a rendőrséget. Először azért, mert egyet a biciklim eloldása közben láttam meg egy nyitott alagsorban feküdni. Viszonylag hamar jöttek, ketten ki is szálltak a kocsiból, intézkedtek. A mentőt nem vártam meg, csak az ébresztést, féltem, hogy ha valamelyik gyakorló őrült alszik ott, bántani fogja őket, ugyanis a rendőr-vegyespáros két tagja együtt, ha nyomott egy mázsát. Utána meg hazafelé, egy felüljáróról világítottam oda, ahol egy barátom elmondása szerint szintén szoktak bivakolni a tubifexek. Persze, hogy ott is volt egy. Újból beszóltam az ügyeletre, megbeszéltük, hogy nem kell őket megvárnom (akkor már fáztam ácsorogni). Az elköszönés előtt az üti(h) azért még váratlan kérdéssel fordult hozzám:

- Mondja, uram, sokára ér még haza? Messze lakik?

- Miért?

- Már csak azért, hogy tudjam, hogy hány kocsit kell még mozgósítanom...

 

 

4 komment

Címkék: hajléktalan fagyhalál tubifex rendőrhumor

Daktari

2011.11.09. 13:05 Kitalátor (másként) gondolkodó

Most a szúrások elől mindeddig rendkívül ügyesen elhajló obsitos kardmestert és doktori disszertációját fincogtatják a megmondóemberek. Én nem tartom kizártnak – nem is ismerem a "doktori cselekmény" részleteit – hogy nem is teljesen alaptalanul. Ez a támadás azonban a támadó liberálbolsevik elitre, a "nómenklatúrára" nagyon is visszaüthet. 

Elnökünknek a részben már önálló tudományos kutatásra való képességeit, tudását, készségeit bizonyító disszertációját nem olvastam, szemben több más, mások által benyújtott és elfogadott művel. Én nem rendelkezem tudományos fokozattal, elsősorban azért – férfiasan bevallom – mert eddig egyetlen munkakörömben sem kényszerültem valódi nyelvtudás (vagy hamis nyelvvizsga-bizonyítvány) megszerzésére.

Eddig írtam egy egyetemi diplomadolgozatot, majd egy főiskolai szakdolgozatot (az akkori főnökömnek), aztán egy doktori disszertációt egy külföldi haveromnak, végül egy posztgraduális (mérnöktanári) szakdolgozatot magamnak. Az irodalmi áttekintések készítésekor mind a négy dolgozat esetében alaposan beleástam magam az adott egyetemen/főiskolán hasonló, vagy legalábbis kapcsolódó témákban írt művekbe. Aztán ha a szövegükből is használtam fel, akkor feltüntettem forrásként, de ha csak a forrásmunkákat néztem ki, akkor meg nem. 

Megtapasztaltam, hogy kétfajta disszertáció létezik, (vagy legalábbis a kommunista diktatúrában nálunk kétfajta létezett). Nem, nem az általuk kapható cím és rang szerint. Vannak azok a művek, amelyeket azért készítettek és nyújtottak be, hogy – leginkább eleget téve a pártvonalon már megelőlegezett bizalomnak – a karrier következő lépcsőfokára juthassanak, és bizony van egy másikféle, a "megszállott" kutatók dolgozata, amelyek az illető valamelyik kutatását végre előírásos formába öntve terjesztik elő. Az első, a karrierépítő sokkal gyakoribb. Ezek úgy készülnek, hogy a belső opponens odaad a jelöltnek – rosszabb esetben a titkárnőnek – két-három, közel hasonló témában írott diplomadolgozatot vagy szakdolgozatot, azokat a doktorandusz vagy a titkárnő, legjobb esetben valamelyik nyugdíjas kolléga összedolgozza és megalkot egy találó, lehetőleg hosszú, és minden nem specialista számára gyakorlatilag érthetetlen címet. Az irodalmi áttekintés a diákoktól simán átvehető volt, az anyag és módszer szintúgy, az eredmények pláne, és az értékelésükkel sincs (nem volt) általában gond, szerkesztés és kézügyességkérdése. A legnagyobb problémát az összefoglalás megírása szokta volt okozni. Olvastam és használtam én forrásként olyan disszertációkat is, amelyekben még az összeszerkesztésre sem fordítottak energiát, amelyekben egymás után rakták még a forrásmunkákat is, kétszer-háromszor elölről kezdve a kronológiát. A legdurvább – amit én láttam – egy olyan professzoré volt, aki sok-sok éven át volt az MSzP országgyűlési képviselője. Három hallgatói diplomadolgozat könyvkötészeti eljárással egyesítve, nyögvenyelős összefoglalással.

Nincs egyedül.

Nagyon visszaüthet még, ha az eddigi "status quo"-t, az össznépi kussolást eldobjuk, és minden prominens személyiség disszertációját (és annak előzményeit) felülvizsgáljuk. A pártállam lényegét átmentő nómenklatúrának akkor meg kellene vonni szinte egészében és visszamenőleg a kiemelt nyugdíját, és nagyrészt érvénytelenné válnak az egyetemek, főiskolák diplomái is, hiszen azokat jogosulatlan, arra méltatlan rektorok és dékánok írták alá (a szocialista diplomák külföldi ("nyugati") elismerésének amúgy is ez volt a legfőbb akadálya állítólag)...

9 komment

Címkék: plágium csalás doktori disszertáció

Népszámlálás, hitvallás, megmaradás

2011.09.29. 10:19 Kitalátor (másként) gondolkodó

 

Szeretett egész- és felebarátaim, és hasonló arányban ellenségeim!
Október elsejével, az Istenszülő oltalmának ünnepével elkezdődik a népszámlálás. Ez tíz évente megismétlődő statisztikai összeírás, amely lehetővé teszi hogy az ország vezetői felmérjék a lakosság számát, összetételét, lakhatási viszonyait, iskolázottságát, vallási kötődését, származását, stb. A napokban minden háztartás megkap egy négyoldalas népszámlálási kérdőívet, amelynek az első három oldalával nem is kívánok foglalkozni. Internethasználóknak ("írástudóknak") csak javasolni tudom, hogy a csomagban megkapott címre az ugyancsak megkapott azonosító használatával töltsék fel, és akkor a biztossal sem kell foglalkozni a későbbiekben.
Ahogy az ördög is a részletekben lakozik, a kérdőív negyedik oldala bizony nagyon is lényeges! Igen, oda van írva, hogy a kitöltése önkéntes, nem kötelező, és bizony a korábbi, 2001-es népszámlálás sok biztosa rá sem tért azokra a kérdésekre, elvégre a pénzt akkor is megkapta, ha azokra "nem válaszolt" a "megkérdezett".
Elmondhatjuk, hogy mindig is volt valami asszimilációs késztetés velünk, görög katolikusokkal szemben, legalábbis Kapisztrán Szent János óta, akinek állítólag "köszönhetjük" azt a  hazug dogmát, hogy keleti keresztény magyarok nincsenek. A reformáció/ellenreformáció "dicsőséges" korszakában aztán e hamis isten kezdett meg is valósulni. A nagyon kevés elfogulatlan történész közül néhányan meg merik említeni a keleti rítusú magyar keresztényeknek a mai Románia területén erőszakosan végrehajtott elrománosítását, sőt a legbátrabbak még az erőszakos soviniszta latinizálást is pedzegetni merik. Ugyan a görög katolikus értelmiség létrejöttétől mindenhol hajlamos volt a romantikus nacionalista kontinuitáselméletekre, de mégis, el kellene gondolkoznunk két, egymással ellentétes folyamaton!
Az egyik folyamat a származásánál fogva keleti rítusú magyarság fokozatos kihalása. Néhol kiirtása. A reformáció/ellenreformáció elején - ha félig-meddig "titokban" is, még alighanem léteztek ortodox magyarok, de gyakorlatilag semmit sem tudunk (legalábbis én nem tudok) az utolsó évszázadaikról. Református gyökerű politológustól hallottam ugyan, hogy egy elterjedt elmélet szerint a kálvini reformáció azért hozhatott létre Magyarországon ilyen példa nélküli homogén nemzeti egyházat, mert a lakosság nagy tömegeiben még élt az emléke a nemzet nyelvén mondott-énekelt imáknak és tanításoknak, a két szín alatti áldozásnak, a közülük való, velük együtt élő családos papoknak. Ugyancsak hipotézis - bár eléggé elfogadhatónak látszó elmélet - hogy ez a magyarság tömegesen olvadt be a vele azonos egyházi, liturgikus anyanyelvű, immigráló etnikumokba. Hallottam már olyan kutatásokról, amelyekben a helynév eredetű családi nevekkel foglalkozva meglepődve tapasztalták, hogy a Kárpátok felső karéjában úgymond színtiszta "szláv" (Romániában ukránnak, a mai Ukrajnában ukránnak, kárpát-ukránnak, Szlovákiában részben kelet-szlováknak, részben ukránnak, részben ruszinnak, Lengyelországban nem is tudom, minek nevezett, valójában gyűjtőnéven ruszin, azaz régebbi latinos elnevezéssel ruthén) közösségekben dél-erdélyi, bánáti, bácskai (részben a török megszállás alatt elpusztult) magyar településekről való eredetre vonatkozó családneveket találtak az anyakönyvekben, nagy számban.
A másik folyamat a Szent Korona nemzeteinek, nemzetiségeinek változó sebességű és változó spontaneitású asszimilálódása. De kikhez is? A nemzet - mint olyan - tudtommal egy XIX. századi fogalom. A magyar is akkor lett hivatalos nyelvvé, ez évtől már ünnepünk is lesz. Mégis, a különböző ide menekült és ide telepített népcsoportok tagjai közül nagyon sokan magyarrá lettek. Nem is akármilyen magyarrá! Vonatkozik ez természetesen a muszlim hódítók és/vagy az éhínség elől a Kárpát-medencébe menekülő keleti keresztényekre is.
A folyamatok jelenleg érzékelhető eredménye is érdekes. A Kárpát-medence majdhogynem homogénre keveredett, keresztül-kasul rokon görög katolikussága a XIX. - XX. században - sőt bizony manapság is - élen jár a legkülönbözőbb, gyakran szélsőséges nacionalista mozgalmak megalapításában és működtetésében.  Hittestvéreinket így nemcsak a magyar szélsőjobb erősségei között találhatjuk meg, hanem a szomszédos országok magyarellenes szervezeteinek aktivistái között is. Nálunk mindenféle -szky, -cki, -szki, -cky és -án(y) végződésű vagy azokról magyarosított nevűek náculnak, a szomszéd országokban meg Szabók, Kovácsok, stb., hogy az előző, ugyan szélsőségesnek nem mondható, de bármiféle magyar eredet lehetőségét magának kikérő magyar vezetéknevű ukrán főpásztort, vagy a látványos görög katolikusságával számos szavazatot szerző, egykor kiemelten népszerű román nevű magyar politikust ne is említsük, és végképp ne bonyolódjunk bele a moldvai csángók magyarságának megőrzése ellen legtöbbet tevő római,  pardon: román katolikus plébánosok, püspökök nevébe, származásába...
Az ezután következő sorok elsősorban azoknak a hittestvéreinknek szólnak, akik, és akiknek az ősei Galíciából, Kárpátaljáról, a mai Szlovákia keleti részéről, Abaújból, Borsodból, Gömörből, Zemplénből kerültek ide, Debrecenbe, és azokhoz, akik kis kerülővel, a Nyírségből, Szatmárból, Szabolcsból. A máriapócsi kegytemplomunk építőinek és első zarándokainak leszármazottaihoz.
Tudomásom szerint az úgynevezett ruszin (más szóval rutén) nemzetiség az, amelyikhez a mai magyar görögkatolikusság leginkább kapcsolódik. A létezésünk jogalapját jelentő Ungvári Unió a ruszinok uniója volt, mai egyházközségeinket sem a románok, sem a szerbek visszacsinált uniója nem igazán érinti. Különös e népcsoport múltja. Önálló nemzet sohasem volt, mivel amikor e tájon is létrejöttek a nemzetek, formálódni kezdtek a nemzetállamok, a ruszin "törzsek" legalább három országban éltek, és sehol sem jelentettek önálló államalkotó tényezőt. Még létezésük megfogalmazása is ellenállásokba ütközik, hiszen a köznyelv így szinte soha nem hívta őket. A Szovjetunióban és később Ukrajnában elmaradott, tájszólással beszélő ukránnak, az egykori Csehszlovákiában elmaradott, tájszólással beszélő kelet-szlováknak vagy ukránnak, Magyarországon leginkább tótnak tartották őket, amit az egységsugarú emberek ugyancsak szlovákként dekódoltak. Tótok, azaz szlovákok, de orosz papokkal... Északkelet-Magyarországon ugyanis tótnak nevezik a szlovákokon kívül nemcsak a ruszinokat, hanem a lengyeleket is, ráadásul a Szepességből Derenkre származott és onnét széttelepített lengyelek archaikus nyelve meglehetősen közel is áll a borsodi ruszinok nyelvéhez. Nem volt szerintem teljesen a véletlen műve az sem, hogy a zempléni ruszinokat nemzetiségi nyelvoktatás címszó alatt el akarták szlovákosítani a szocialista diktatúra idején.
Egyedül a volt Jugoszlávia területén nevezték-nevezik ruszinnak a főként Borsodból odatelepült görög katolikusokat, és a proletárdiktatúrák alatt egyedül ott volt elismert, önálló nemzetiség. Ők ott eredeti családi nevüket "hagyományosan" gyorsan elveszítették, és helyette a származásuk helyére utaló vezetékneveket kaptak. Az írásmód is érdekes: ma a Ruszin Világszövetség a kizárólagos cirill betűs írásmódhoz ragaszkodik, benne azokkal az ősi jelekkel, amelyeket állítólag rajtuk kívül csak az egyházi (ó)szláv írásban láthatunk, ugyanakkor a XX. század elején nem volt ismeretlen a latin betűs írásmód sem. Az Osztrák-Magyar monarchia területén ugyanis a "civil", a "laikus" értelmiség ugyanis csak a latin betűket használta, sőt, talán még  a gót betűket is jobban ismerte, mint a cirillt, ezért is nyomtattak latin betűs ószláv imakönyveket, "Sbornik"-okat. A bácskai ruszinoknál természetesen a cirill írásmód vált és maradt uralkodó.
A nyugat-európai és amerikai ruszin eredetű görög katolikusok viszont - hozzánk, magyarországiakhoz hasonlóan - legtöbbször még magát a ruszin nyelvet is elveszítették, és sokan mégis megőrizték-megőriztük kultúránknak azt a részét, amely a liturgikus hagyományokhoz közvetlenül, elválaszthatatlannak tűnő módon kapcsolódik. Sajnos ezek közül nekem is már csak bizonyos étkezési szokások, ételreceptek maradtak meg, a szirec (szirka, sárgatúró), a bobajka, a tésztás bableves, a karácsony és szilveszter előtti böjti napon fogyasztott gombás káposztaleves, az éhgyomorra ivott pálinka, amire "harapni" kell valamit...
Az Eperjesi Egyházmegye területéről és a Kárpátaljáról a Szatmárba, Szabolcsba, Nyírségbe újabb hullámban átköltöztetett, eredetileg túlnyomórészt galíciai (gácsországi) származású testvéreinknek néha még ennyi sem őrződött meg. Néha rácsodálkoznak az esetleg át nem festett ikonok, keresztek cirill betűs felirataira, de az letudják azzal, hogy biztos csak ott lehetett kapni, vagy ott volt olcsóbb, mint pár éve Romániában a miseruhák... 
Külön érdekes a debreceniek hozzáállása. Testvéreink ősei között ugyanis valóban románok és hajdúk is bőven voltak, de legtöbbünket, akik az ország más vidékéről kerültünk ide,  megdöbbentette és lebénította az a gyűlölet, amely a városban a görögkatolikus "románok" felé árad(t?). Az egységsugarú cívisnek ugyanis minden görögkatolikus román. Ered mindez abból, hogy a II.Világháború  során a megszálló román hadsereg katonái valóban az Attila térre voltak templomba vezényelve, mert hova máshova? Nem az számított, hogy a polgármester és a református püspök kézcsókkal köszöntötte a megszálló román hadsereg parancsnokát, mi vagyunk/voltunk nekik a románok... Persze a reakció is megvan rá: a különböző, még szláv és már magyarosított nevű testvéreink gyakran nagyobb magyarok, mint maga Széchenyi István. Néhányan esetleg "szlovák" felmenőikre büszkék kicsit, holott amikor őseik már "orosz" papok voltak, nemhogy Szlovákiát, de a a szlovák nemzetet sem találták még ki. Az ősök csontjai úgysem tudnak már forogni az elkorhadt koporsókban...
Nem szeretnék most beszámolni azokról a pofonokról, amelyeket hittestvéreimtől kaptam a ruszin kisebbségi önkormányzat szervezése és megalakítása miatt. Én vállaltam. Az valahogy senkit sem zavar, ha a századok óta szintén Magyarországon élő németek, a cigányok, szerbek vagy éppen a szlovákok támogatást kapnak kultúrájuk, identitásuk felélesztéséhez, de ruszinnak, ruszin származásúnak lenni politikailag úgy látszik nem  korrekt, még saját testvéreink között sem. Sokan - a legtöbben "érintett" származásúak a ruszin eredetre való hivatkozást a görögkatolikus magyarsággal való szembefordulásként veszik, vagy jobb esetben úgy állnak a kérdéshez, mint a burgenlandi "osztrákok": "Régen magyarok voltunk." Sokak szerint a kettős identitás csak az örmények, zsidók, horvátok, svábok joga.
Őseink megtagadásával mit nyerhetünk és mit veszíthetünk? Nyerhetnénk valamiféle zökkenőmentes besimulást a többségi társadalomba, de ahhoz vallásunkat, liturgikus anyanyelvünket is ki kellene dobni, és még akkor is ott lebegne az ősi igazság: "A korcs kutyákat igazán sehol sem becsülik." A tudományok lassan minden területén kezdik felismerni az az általános törvényszerűséget, hogy az összetett, különösen az élő rendszerek stabilitása a rendszert alkotó alrendszerek számával arányos. Teljes beolvadásunkkal a befogadó társadalom is csak veszíthet.
Mit nyerhetünk, ha magyarságunk mellett ruszinságunkat is megvalljuk, például most, a népszámláláskor? Mivel származásunk elválaszthatatlan liturgikus anyanyelvünktől, közösségeink olyan, egyház-finanszírozástól független forrásokhoz juthatnak, amelyeket adekvát módon csakis egyházközségeink és intézményeink támogatására tudunk fordítani. Igaz ugyan, hogy nem minden ruszin származású görög katolikus - én is ismerek szabadkeresztyént is és nagy az ateista vallásúak száma is  -  de őseink hagyománya egyszerűen feltételezi a keleti liturgiát, anélkül érthetetlen, értelmezhetetlen, mint egy polkorrekt karácsony. (A magyarországi ortodoxok között is vannak ruszinok, jelentős náluk a tőlünk, görög katolikusoktól áttért ruszin származásúak aránya, de hozzánk képest az a népesség-létszám elhanyagolható.)
Népszámlálás van. 
 A 342/2010. (XII. 28.) Kormányrendelet 3.§-a szerint:
 (5) 2013. évtől települési kisebbségi önkormányzat esetében az általános működési támogatás mértéke a legutolsó
népszámlálás – az adott településen az adott nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozó – adatainak
figyelembevételével kerül megállapításra. Eszerint a települési kisebbségi önkormányzat részére megállapítható
általános működési támogatás az egy települési kisebbségi önkormányzatra eső átlagtámogatás összegének
a) 3%-a, ha a nemzetiséghez tartozók száma a településen négy főnél kevesebb,
b) 50%-a, ha a nemzetiséghez tartozók száma a településen legalább négy, illetve legfeljebb harminc,
c) 100%-a, ha a nemzetiséghez tartozók száma a településen legalább harmincegy, illetve legfeljebb ötven,
d) 200%-a, ha a nemzetiséghez tartozók száma a településen meghaladja az ötvenet.
(6) 2013. évtől területi kisebbségi önkormányzat esetében az általános működési támogatás mértéke a megyében
(fővárosban) a támogatási év január 1-jén működő települési (fővárosi kerületi) kisebbségi önkormányzatok számának
figyelembevételével kerül megállapításra. Eszerint a területi kisebbségi önkormányzat részére megállapítható
általános működési támogatás az egy települési kisebbségi önkormányzatra eső átlagtámogatás összegének
a) kétszerese, ha a megyében (fővárosban) működő települési (fővárosi kerületi) kisebbségi önkormányzatok száma
legalább tíz, illetve legfeljebb húsz,
b) négyszerese, ha a megyében (fővárosban) működő települési (fővárosi kerületi) kisebbségi önkormányzatok
száma meghaladja a húszat.
Számolja csak ki valaki, hogy mit jelenthetne, ha a görög katolikusoknak csak a harmada "vallaná meg" a származását - és ha a ruszin önkormányzati képviselők csak az egyházi hagyományainkat buzgón ápoló, ahhoz ragaszkodó emberekből kerülnének ki, ha nem lennének "másvallású" álruszin képviselők!
Nos, drága testvéreim, van két lehetőség is előttünk. Az egyik az, hogy sunyin, gyáván hazudunk, őseinket megtagadjuk, valamiféle meghurcolástól rettegve kizárólag a magyar identitásunkat valljuk be (pedig amúgy ha már rettegünk, azt a magyarságunk miatt is megtehetjük, nem lenne példa nélküli a Kárpát-medencében a magyar származás miatti üldöztetés sem), a másik pedig, hogy nem (csak) giccses (kínai import)  kőépítményeket emelünk őseink sírjára, hanem vállaljuk őket, vállaljuk származásunkat, legalább annyit elmondunk gyermekeinknek, unokáinknak, - mint ama burgerlandi parasztok - hogy valamikor ruszinok voltunk... Ezzel sem nyerhetünk olyan sokat személyesen - csak közösségi, felekezeti intézmények kialakításához, működtetéséhez forrásokat, óvodától iskolákon át az öregotthonokig. Olyan nyugdíjas napközikig, amelyekben nem kell a mamának ~"az Isteni Szeretet Rózsafűzért Imádkozó Híveinek Kisegyháza" tagságáról nyilatkozni, azaz megélhetési szektába áttérni ahhoz, hogy legalább napközben ne egyedül fázzon otthon.
A valódi identitásunk megtartásával szemben nagyon sokan egy új Trianon rémével jönnek. Szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy trianoni országcsonkító diktátumot a többségében határokon kívül rekesztett Kárpát-medencei nemzetek és nemzetiségek közül egyedül a ruszin nem üdvözölte! Ezt sem tudja mindenki, sajnos. Pedig erre is büszkék lehetünk.
Érdekes módon az örményül generációk óta nem beszélő örmény katolikusok lehetnek magyarok, sőt mi több, még székelyek is, amellett, hogy úgymond örmények. Hogy miért? Mert származásukat, szintén szinte csak liturgikus hagyományaikban élő nemzeti hagyományaikat mindig bátran fel merték vállalni. Ugyanolyan bátran, mint a magyarságukat. Szerintem a mi őseink magyarságával, a nemzethez és a Szent Koronához való hűségével sem sok probléma volt. Történészeinknek a feladata lehetne, hogy bemutassák nemcsak Rákóczi kurucait és Vasvári Pált, meg a hős honvéd zászlótartót, Bacsinszky Mihályt, hanem a többi, létszámában vagy egyéni tetteiben jelentős történelmi hatású ősünket is. A két világháború és az '56-os forradalom hőseit még tudtommal senki nem vette számba, ellentétben a gyengékkel, az árulókkal.
Nézzük egy másik oldalról: Ha ma valaki - idehaza, vagy bárhol a "nyugati" világban - megtagadná egyetlen zsidónak is a jogát a kettős-, sőt hármas nemzeti identitásra, azonnal kiírná magát a társadalomból. Teljesen természetes, hogy egy magyar érzelmű zsidó magyarnak vallja magát. Ott voltam, láttam, hallottam, amikor Halmos Sándor professzor, főrabbi, az emlékezetes, nemzetárulásba süllyedt népszavazás előtt kiállt Debrecenben a Főnix csarnok - nem is biztos, hogy csak filoszemita - közönsége elé, röviden érvelt - és messze a legnagyobb tapsot kapta.  Az is természetes, ha az USA-ban egy magyar zsidó amerikaiságára büszke magyar zsidónak tartja magát. Merthogy még ez a három identitás sem zárja ki egymást, ez nem jelent semmiféle több úrnak szolgálást.
Csak a miénk?
A hazai kisebbségek egy részénél van valamiféle "nemzeti" egyház (az örmények, görögök, szerbek, horvátok, lengyelek, ruszinok, bolgárok) meghatározóan egyetlen felekezethez kötődnek, másoknál ez így nincs meg, mert többségük legalább két, jogilag különböző (egymással gyakran rivalizáló) egyházszervezethez tartozik öröklötten (szlovákok, németek, cigányok, románok, ukránok). Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy azok a kisebbségek, amelyeket egyetlen egyház fog össze - a miénktől eltekintve - talán bátrabban, öntudatosabban élik meg kettős nemzeti identitásukat, bár a meghatározó mértékben szlovák és német származású hívőkből felépült evangélikus egyház sokat tesz azért, hogy hívei a kettős (gyakran hármas) identitás büszke tudatával, felszabadulva élhessenek, és a  katolikus németeket sem riogatják már papjaik származásuk megvallása, megélése miatt, pedig közülük valóban sokakat deportáltak, nem úgy, mint közülünk. Ők már alighanem tudják, hogy a nemzeti identitás elvesztése előbb-utóbb magával vonja a vallási identitás elvesztését is.
A magyarság kérdése, hogy ki is a magyar, nincs tisztázva, és mostanában nem is lesz, hiába hoznak esetleg létre bármilyen magyar regisztert. Megjegyzem, hogy a hivatásos rettegők már utóbbitól is félnek. Egyébként az is lehet, hogy joggal, mert sekély történelmi ismereteim alapján megkockáztatom, hogy a Kárpát-medencéban magyarnak lenni nem jelent ám sem élet-, sem vagyonbiztosítást. Egyszerűen el kellene jutni valahogy mindenkinek arra a szintre, hogy a magyar nemzethez tartozásnak nem lehet akadálya sem a bunyevác, sem a habán származás, sőt annak a származásnak, az identitásnak tudatosítása, megőrzése sem, hiszen pontosan ezek erősítik a magyarságot, és ezek csak ezek biztosítanak erkölcsi és hivatkozási alapot a határokon kívül rekesztett magyarok nyelvének, szokásainak, kötődésének védelmére. Mert máshol is vannak problémák: http://www.hirtv.hu/kulfold/hethatar/?article_hid=356373
Az én őseim között a - szinte kizárólag magyar vezetéknevű - ruszinokon kívül római katolikus szlovákok, talán besenyők, sőt eredetileg valamiféle anabaptista szektás németek, azaz habánok is előfordulnak. Nagyon örülök neki, és kicsit sajnálom, hogy az ő általuk hordozott hagyományokból nekem már nem maradt semmi. Ha pl. apai nagymamám a nevén (eredetileg Waxmann, de Vasmánra magyarosodott) kívül távoli őseinek a vallását is a családba hozta volna, akkor lehet, hogy valamiféle protestáns vallású, és német-magyar kettős identitású lennék. De már ő is görög katolikus volt. És magyar. Is
Érdemes egy másik (szintén a hagyományait a vallásához kötve megőrző) kisebbség bölcsességeiből tanulni:
"A haldokló Kohn megáldja egyetlen fiát, majd hozzáteszi:
- Fiam! Légy mindig büszke rá, hogy zsidó vagy!
- Nu de apám! Hát én miért pont arra legyek büszke?
- Azért fiam, mert ha nem vagy rá büszke, akkor is zsidó vagy..."
A lehetőség számunkra is adott. Vagy büszkén megvalljuk magyarságunk mellett, létező hagyományaink alapján, hogy ruszinok (románok, cigányok, ukránok, szlovákok stb.) is vagyunk, és akkor tiszteletet vívunk ki magunknak, vagy történelemhamisító "pápánál pápább" műmagyarkodással letagadjuk, vagy legalábbis sunyin elhallgatjuk lenézett őseinket, és akkor úgyis csak ki fognak gúnyolni minket a hátunk mögött. Vagy szembe, ha jelentősebb közhivatalt, politikai funkciót vállalunk. Persze nagyon nehéz sokaknak megérteni, hogy attól, hogy valaki nem lesz egy kicsit sem kevésbé magyar (sőt ellenkezőleg!) ha valamelyik honos nemzetiség identitását is érzi és vallja.
Mi, a mai Magyarországon élő, és ide is született görög katolikusok véleményem szerint nagyon kevés kivétellel elsősorban magyarok vagyunk, és mellette másodsorban a legtöbben ruszinok, és persze sokan románok, nem is kevesen - mondjuk úgy - szerbek (habár a hajdúk szerbsége nem ritkán kétséges, a szerb vagy a török nemzetbe napjainkra beolvadt sok olyan balkáni kisebb népcsoport, amelyekből nem kevesen lettek szabad hajdúk), és kisebb, de nem jelentéktelen arányban, főként áttérések révén, valóban tartoznak közénk más, a magyar nemzetbe  szintén beolvadt, de identitásukat esetenként valamilyen mértékben - legalább emlékként -  őrző népcsoportok tagjai, és egyre nagyobb a cigány hittestvéreink száma is. 
A nem igazán színmagyar származás pszichológiai túlkompenzálásának jeleként megnyilvánuló neofita buzgóság és konvertita gőg (vagy fordítva) legtöbbször csak valami szomorú eredménnyel jár, nem úgy, mint a különböző identitások együttélése, amelyik vidám is lehet.  János bátyám (Isten nyugosztalja!) egyik kedvenc története a magyar sógor és a tót sógor esetéről szól.
A magyar sógor meghívására megérkezett vendégségbe a tót sógor, és a magyar így fogadta: 
- "Isten hozott, kedves rokonom, érezd magad otthon minálunk! Egyél-igyál, amennyi csak jólesik, amennyit otthon, ne fogd vissza magad!"
Természetesen a látogatás viszonzásra is került, és a tót sógor - túl akarva tenni a magyar sógoron - még a sógora nyelvén is mondta a köszöntést, tulajdonképpen hasonlóan, mint ahogy őt köszöntötte:
- "Kedves rokon! Legyél otthon, egyél otthon, igyál otthon!"
De hogy kiszabaduljunk legszűkebb pátriánkból: egy tolnai kisváros többé-kevésbé sváb származású nyomozójával sörözgettem, amikor valahogy szóba jöttek a székelyek. Erre teljesen kikelt magából:
- A székelyek mind lusták, rendetlenek, büdösek, koszosak, nagypofájúak!
Látta, hogy nem igazán értem, ezért hozzátette: 
- Én csak tudom! Az anyósom is székely!
A ruszin és az egyházi szláv anyanyelvet többségünk sajnos elvesztette. Sajnos, mert ezzel szegényebbek vagyunk. Látnotok kellett volna édesanyám boldogságát, amikor ő is rést vett Szentendrén a Kisboldogasszony-napi búcsú ószláv liturgiáján., a mándoki fatemplomban. "Nyolc éves korom óta nem voltam ilyenen!" - mondta, és valóban, Rakacán 1946-ban "tiltotta be" a pap meg a kántor (egyetértve az öregekkel) a faluban a "tót" beszédet és akkor tértek át a magyar liturgiára is a templomban, mert szóba került valamiféle területrendezés, területcsere Csehszlovákiával, és ők, a "tótok", nem akartak szlovákok lenni!
Az anyanyelv - véleményem szerint - fontos, de nem kizárólagos része az identitásnak. Görög katolikus identitásunknak, liturgikus anyanyelvünknek is ugyanolyan fontos (és talán legjobban megőrzött) eleme ruszin őseink (ungvári) dallamkincse.  Azon kívül alig maradt ránk valami szegény, kizsákmányolt őseink gazdag hagyományaiból, és azok sem választhatók el liturgikus naptárunktól. Néhány ünnepi és böjti étel, a szépség (cifraság?) iránti, nem ritkán erőnk feletti vonzódás, meg talán az a bizonyos hűség...
Engem, bevallom, kicsit elszomorít, hogy anyaszentegyházunk nem buzdít vallási hovatartozásunk mellett egyúttal származásunk (nemzetiségünk) megvallására is - bár talán még nem késő. Ez a negálás nemcsak saját gyökereink elsorvasztását, hanem a határokkal kirekesztett magyarok végső elvetését is jelentheti, cserébe némi langyos konformérzésért, afféle szürke, arctalan tömegbe olvasztó elfogadásért.
Azt még keservesebben élem meg, hogy katolikus és apostoli  egyházunk  - innen alulról úgy tűnik legalábbis - beállt abba a "polkorrekt"  trendbe, amelyik eltaszítja a képbe nem illőket, a szlovákiai görög- és római katolikus magyarokat és ruszinokat, az ukrajnai ruszinokat, a moldvai római katolikus magyarokat, sőt a római katolikus székelyeket is. A görögkatolikus székelyeket gyakorlatilag már nem kell sem románként eltaszítani, sem latinná asszimilálni, azon a folyamaton nagyrészt túl vagyunk. (A 80 év körüli gyimesiek még emlékeznek arra, hogy a nagyszüleik bizony görög katolikusok voltak, az ott élő román ortodoxok meg arra, hogy részben vagy teljesen magyar telepesek leszármazottai.) Most az elkövető, a székely (latin)  katolikus egyház van soron, a romániai pápalátogatáson már  nem is kértek belőlük. 
A ruszin nemzetiség - amely történelme során leginkább a magyar nemzet integráns része volt, és még a Magyar Királyság természetes határain túl (a lemkók a Tátrától északra, a huculok a Kárpátok keleti oldalán) élők közül is nagyon sokan magyar érzelműek voltak és tartották a rokoni kapcsolatot a törökök kiűzése után ide betelepített rokonokkal -  léte kényelmetlen (űbermagyarkodó testvéreinknek különösen), és amit nem lehetett tiltással elérni, azt elhallgatással akarják. Csakhogy a teljes nemzetiségi-nagycsaládi emlékezetvesztés magával sodorhatja a vallási emlékezetvesztést is. Ikonjaink így lehetnek kis színes dekorációk latin vagy szekta-templomok oldalfalán, énekeink közül a primitívebbek felhangszerelve gospell-fesztiválok díszei, és unokáink rácsodálkozhatnak, hogy a szicíliai öregasszonyok is úgy vetik a kerestet - ugyancsak a szent olvasóval a kezünkben - mint a mi nagymamáink a filmeken... Még szerencse, hogy abban a liberális demokrata, multikulturális, másságtisztelő, felvilágosult, nemzeti sokszínűséget ápoló és támogató egykori Jugoszláviában és a mai jogutódjában, Szerbiában legalább a saját kultúrájukban  élhetnek oda telepített borsodi és abaúji lemko testvéreink, a Viszloczkik (Viszlóról), a Rakaczkik (Rakacáról), az Abodszkik (Abodról), a Mucsonyszkik (Múcsonyból), a Szónoczkik (Abaújszolnokról), a Szakáczkik (Szakácsiból), sőt - legalábbis fogadalmi kereszten olyan is olvasható - még Edelénszkik is (Edelényből, ahová pedig a délvidéki telepítések után költöztek be csak jelentősebb számban ruszin görögkatolikusok)! A mi országunknak is lenne lehetősége tanulni... 
A szabolcsi, nyírségi, szatmári, görögkatolikusok gyakran megsértődnek, ha ruszin eredetük szóba kerül, és néha tisztán szláv-, vagy a lemkó közösségekre jellemző magyar vezetéknevű emberek pironkodva esetleg román eredetűnek vallják magukat, persze csak a leggerincesebbek. A román eredettel sincs természetesen semmi baj, azok a népcsoportok is részben a magyarság részeként vált külön nemzetté, és aki egyszer elzarándokolt Moldvába, az soha nem fogja lenézni őket sohasem. Mégsem tanítanak sem a középiskoláinkban, sem a majdnem-egyetemünkön sem románul, ruszinul  meg gyakorlatilag sehol (Komlóskán haldoklik a ruszin általános iskola, és Múcsonyban sem igazán jelentős a fakultatív képzés), pedig egy ruszinológiai intézet az ott megvalósítható munkával, a ruszin nyelvnek és mindhárom fő dialektusának a kodifikálásával, a nyelv és a kultúra megmentéséve és  tanításával nemcsak teljes értékű egyetemmé válhatna, hanem ahhoz valószínűleg nem jelentéktelen amerikai támogatásokat is szerezhetne.( Cigányul azt hiszem - egyébként nagyon helyesen - máris tanítanak... ) 
Isten- és emberszerető Fülöp püspök atyánk szavait így olvashattuk az egyházmegyénk honlapján: "Az a célunk, hogy aki (...) származású, az bátran és büszkén vállalja ezt a hovatartozását. Nemzetünk erejéhez tartozik, ha tudja erősíteni a benne foglalt nemzetiségeket, ha a kisebbség nagyobb odafigyelést kap. Ugyanakkor ezt sem akarjuk senkire sem erőltetni. A (...)  nemzetiséghez tartozás inkább érzelmi, lelki döntés, mint statisztikai adat. (...) Sajnos vannak generációkon keresztül (...)  családok, akik szégyellik és tagadják ezt a nemzeti hovatartozásukat, de vannak olyan családok is, ahol talán csak az egyik fél (...), mégis öntudatosan azonosulnak e kisebbségben élő nemzetiséggel."
Alig pár nap van a népszámlálás kezdetéig. Ezeket a mondatokat nem ártana - kiegészítve a katolikus egyház felhívásával - minden templomban felolvasni. Természetesen azzal a kis átfogalmazással, hogy minden, hagyományosan is görög katolikus nemzetiségre érthető legyen, ne csak a cikkben szereplőre... 
Azok, akik főleg Kárpátaljáról költöztek át, és ruszin anyanyelvűek, bizonyára bátran és jogos büszkeséggel jelölik be a kérdőív 4. oldalán a 34. pontot, hogy elsősorban a ruszin nemzethez, nemzetiséghez tartozónak érzik magukat.  A 35. pontban meg alighanem bejelölik, hogy egyben magyarok is, hiszen ha nem úgy éreznének, nem költöztek volna ide. A 36. pontot ők el tudják dönteni, ők tudják, mi az anyanyelvük, mivel két válasz adható, gondolom a ruszin és a magyar, és azt is csak ők tudják, hogy a 37. pontban szereplő nyelvek közül mely kettőt használják családi, baráti társaságban.  
De mit tehetünk mi, a meghatározó többség, a magyar érzelmű és magyar anyanyelvű, ruszin őseinket vállaló görögkatolikusok, itt és most?  
Elsődlegesen bizony mi magyarnak érezzük magunkat (34. pont), de ugyanakkor büszkén vállalhatjuk ruszin kultúránkat, szokásainkat, származásunkat, és a 35. pontban jelöljük be azt, hogy a ruszin nemzetiséghez is tartozunk! Meghatározó többségünknek már magyar az anyanyelve (36. pont), de akiknek, főleg az idősebbek közül még "tótul" is énekelt az édesanyja, és valaha tudta ószlávul a Miatyánkot, nyugodtan bejelölheti a ruszint is. A nagy többségünk társaságban szerintem szinte kivétel nélkül magyarul beszél, de a 37. pontban is adható két válasz, és ha a származási helyünkön, szülőfalunkban még ruszinul köszönünk, beszélünk az öregekkel, azért ne felejtsük el beírni azt is!
A 38. kérdésre viszont mindenki egyértelműen és büszkén írja be, hogy GÖRÖGKATOLIKUS!
Most nem kell bálványszobrok előtt megtagadni az áldozatot, nem kell vértanúságot felvállalnunk, nem kell kirúgatnunk magunkat a munkahelyünkről, nem kell éheznünk, nem kell a gyerekeink továbbtanulása előtt elzárni a kaput hitünk megvallásával - pedig őseink, szentjeink, vértanúink, és idősebb testvéreink közül oly sokan ezt is megtették Krisztusért - csak beírni ezt az egyetlen szót:  GÖRÖGKATOLIKUS.
Határozottan és egyenes gerinccel. Még bántani sem fognak érte.
 
 
Dicsőség Jézus Krisztusnak!
 
Tóth Zoltán
elnök
Debrecen Megyei Jogú Város 
Ruszin Kisebbségi Önkormányzata
 
 
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: népszámlálás ruszin görögkatolikus

Mátyás emlékezete

2011.06.02. 12:22 Kitalátor (másként) gondolkodó

 

Kevés ennyire beskatulyázhatatlan országvezetőnk volt, mint Hunyadi azaz I. (első) azaz Igazságos Mátyás király. (Volt egy második is, az igazságtalan, de az nem volt megkoronázva, és nem mondta rá senki, hogy román származású, de még azt sem, hogy szerb, pedig Adán született, ő volt az Igazságtalan Mátyás.)

A származásával foglalkoznak mostanában és románozzák, mintha már akkor létezett volna olyan ország. Jó, persze, van olyan román, mint amennyire magyar a II. III., az Igazságtalan Mátyás, vagy akár legismertebb költőink többsége, különösen, ha születésük helyének jelenlegi országát is külföldnek, az ott élőket meg külföldinek vesszük. Amíg mi egyik legnagyobb és legjobb királyunknak tartjuk, addig a szomszédos (és az évtizedek óta már nem is szomszédos, pl. lengyel) országok tankönyvei despotának, bajkeverőnek, a fenyegető török megszállókkal szemben az európaiakkal, a keresztényekkel szemben háborúkat indító, a rendi jogbiztonságot alapjaiban sértő autokrata királynak tartják, aki még a pápával is szembefordult, amikor az kiátkozással fenyegette, és felvetette a lehetőségét, hogy nem olyan lehetetlen dolog az apostoli kettős keresztet mérleg-szárú hármas keresztre cserélni a címerben...

Csonka hazánkban iskolákon, tanórákon kívül várjátékok és lakomák alkalmával emlegetik, meg az aktuális kolozsvári szobor-cirkusz kapcsán. A "műveltebbek" még tudják, hogy "meghalt Mátyás, oda az igazság", meg hogy azóta sem nyert háborút magyar hadsereg, oszt' ezzel kifújt.

Bezzeg Romániában számon tartják tetteit, mint ahogy már régebben is leírtam. 

Ha nekik a fontosabb, akkor mégis román volt?

Kíváncsi lennék, hány magyarországi magyar gyerek tudja, hogy mikor volt itt utoljára román megszálló hadsereg, és hogy ők miket tettek. Persze az orosznak mondott ázsiai szovjet hordák tetteihez képest tényleg viszonylag európai módon viselkedtek...

 

4 komment

Mi lehet a német palacsintában?

2011.06.01. 16:41 Kitalátor (másként) gondolkodó

 Az, igen, az. Fos. De abból is elég cifra valami, ha már ennyi embert megbetegített. Vajon miért nem lennék igazán meglepve, ha kiderülne, hogy ugyan nem a németek/európaiak elleni összeesküvés, nem a hús- és kenyér-lobby aknamunkája van a járvány mögött (mint ahogy azt az összeesküvés-elméletek gyártói már bizonyára ki is találták), hanem a gátlástalan gazdasági mohóság,  azaz a "fejlődés" áldozatai a szerencsétlenek?

Adott ugyebár egy, az emberrel már emberré válásunkat megelőző százezer évek óta együtt élő baktérium faj, amely a gazdaszervezet állapotától függően hol szimbiózisban él velünk, kölcsönös megelégedésünkre, hol erőforrásainkat lopogatva tulajdonképpen parazitánk, hol meg valódi kórokozónk. (Nem tartozik e bejegyzés lényegéhez, de ellentétben a gyógyszer- és élelmiszergyárak, és különösen a természetgyógyásznak becézett különböző boszorkányok állításaival én még azt tanultam, hogy a fakultatív patogének ellen nem gyógyszerrel kell védekezni, hanem az ellenállóképesség javításával, a stressz csökkentésével.) Tájegységenként eltér a génállománya, azaz ahol  az "őshonos" baktériumállomány él, az ott élő embereket nem betegíti meg, de ha valaki odautazik, látszólag indokolatlan hasmenést kaphat, amiből szinte mindig hamar felgyógyul. Ez a faj könnyen mutálódik, azaz könnyen megváltozik az örökítő anyaga és az enzimkészlete, ami miatt a korábbitól eltérővé válhat az emésztőrendszerre gyakorolt hatása. Tiszta sor, egy emberben (vagy azon kívül) megtörténik, és az epidemiológusok - ahogy értesülnek róla - napok, vagy néha órák alatt kiderítik, ki terjesztette szét, hol történhetett a mutáció. 

Itt és most nem úgy történt.

Az antibiotikum-rezisztencia géneket a legkülönbözőbb fajokban használják, azok a génkezelés sikerének elsődleges, legjobban ismert jelzői. Tehát olyan élőlényekben is használják, amelyeknél teljesen irreleváns az antibiotikum-érzékenység. A génmódosítás során bevitt DNS-szakaszok időnként kiszakadnak és átjutnak más szervezetekbe is. Ez ugyanúgy előfordul a méregtermelő génekkel, mint a gyomirtószer-ellenállóságot hordozó génekkel, és pont ez a jelenség az, ami miatt a legalább középtávon gondolkodó biológusok és mezőgazdasági szakemberek nem hajlandóak az emberiség és az emberi élő környezet génkészletével játszani, csak ellenőrzött (laboratóriumi) körülmények között. 

A sertés és a marha ugyanis kukoricadarát (is) eszik. A kukoricát a világ nagy részén génkezelt hibridek formájában termesztik, ugyanis Amerikában nem hajlandóak vetésváltásra (ebben rejlik az egyik versenyelőnyük, ugyanis elegendő egyetlen technológia gépsorát beszerezniük), emiatt feldúsultak a kórokozók, a kártevők és a veszélyes gyomok a kukorica-monokultúrákban. Amikor már nem győzték a vegyszerezést, kitalálták, hogy olyan géneket visznek be a kukoricába, ami pl. elpusztítja a beleharapó kukoricabogarakat és minden növény között egyedül nem hat rá az összes többi növényt elpusztító gyomirtószer. Az már ezelőtt is kiszivárgott, hogy a rovarölőszer-termelő gének megjelentek a kukoricaföldek szomszédságában élő, a kukoricától ugyancsak nagy rendszertani távolságban álló természetes, őshonos növényekben, pl. a csalánokban is, és emiatt bizonyos lepkefajok kezdenek eltűnni, meg az is, hogy bizony egyre több gyomirtószer-tűrő, teljesen más rendszertani kategóriákba tartozó, gyomirtószer-rezisztencia géneket hordozó szupergyom is megjelent, amelyek nagyon jól bírják a totálisnak gondolt mérget.  A génmódosítás két, szándékosan előidézett eredménye tehát már megjelent  más fajokban is. A különböző antibiotikum-rezisztencia gének akkor miért maradnának meg a kukoricában? Tehát: a marha vagy a disznó megeszi a darát, emésztése során lebontja annak keményítőjét, de a DNS-t nem emészti meg. A bennük élő kólibaktériumok annyira nem válogatósak, hogy a kukorica kromoszómáiról a mesterségesen bevitt és emiatt oly könnyen leszakadó örökítőanyag-láncokat ne kebelezzék be, és ne építsék be. Bennük nincs jelentősége sem a rovarölőszer-előállító, sem a gyomirtószer-rezisztencia géneknek sem, mert hiányzik belőlük az az enzimrendszer, de az antibiotikum-rezisztencia géneknek könnyen lehet.

A trágyával kikerülő kólibaktériumok természetesen bekerülhetnek az emberi táplálkozásba, főleg  akkor, ha a multinácik további költségmegtakarítás címén az élelmiszer-alapanyagok előfeldolgozását, csomagolását fejletlen, alacsony higiénés színvonalú régiókban és/vagy népcsoportokkal végeztetik, és a háziasszonyok időmegtakarítás címén el is hiszik, hogy az az alapanyag tiszta, hiszen egyedileg csomagolt és rá van írva, hogy tisztított. A világkereskedelem következtében ezek a termelésük és esetleg a feldolgozásuk helyén is széklet eredetű kólibaktériumokkal oda is eljutnak, ahol másfajtákhoz szoktak az emberek, és hasmenést okoznak. A hasmenésre adott antibiotikumra viszont - hála az amerikaiaknak - ezek rezisztensek, viszont az ezeket esetleg lebírni tudó őshonos baktériumok nem, tehát azok pusztulnak csak ki, így erősítve fel ezek kórokozó hatását, amire esetleg az antibiotikumok miatt elszaporodó gombák még rá is tesznek egy lapáttal.

Csak jelzem, hogy hipp-hopp, és itt is kitörhet a járvány, elvégre Románia a Monsanto zászlóshajója Közép-Európában, és még mindig onnan erre folynak a vizek...

 

_____________________________________

Hej, ha így tudnék lottózni!

Update 2011. 06. 16.

http://index.hu/tudomany/2011/06/16/mesterseges_bakterium_okozza_a_hasmenesjarvanyt/

http://mti.hu/Pages/Default.aspx?menuid=1&lang=hun

 

 

 

Oroszország-EU-járvány 
Orosz genetikus: a hasmenésjárványt okozó baktérium természetes úton nem fejlődhetett ki


Horváth Júlia, az MTI tudósítója jelenti: 

    Moszkva, 2011. június 16., csütörtök (MTI) - Nem fejlődhetett ki természetesen úton az a korokozó, amely az immár sok országban dúló hasmenésjárványt váltotta ki - állítja Alekszandr Baranov, az orosz Tudományos Akadémia Biológiai Fejlődés Intézetének genetikusa.

    Baranov a Komszomolszkaja Pravda című lap olvasóinak kérdéseire válaszolt, és interjút is adott, amelyben kifejtette: A kórokozónak nincs köze a hétköznapi zöldségekhez, mint az uborka, paradicsom, vagy a saláta, ezek fogyasztása veszélytelen. 

    "A járványt okozó baktérium genetikai vizsgálata kiderítette, hogy a törzs Dél-Afrikából van, és általában súlyos hasmenést okoz, de a törzs genetikai állománya 20 százalékban módosított olyan irányba, hogy ellenálló legyen az antibiotikumokkal szemben, s így az új verzió rendkívül mérgezőnek bizonyult. Meggyőződésem, hogy valamely biotechnológiai társaságnál történt szivárgás, ez a mikroorganizmus ugyanis nem fejlődhetett ki természetes úton. Hogy miért éppen Németországban jelent meg, nem tudom megmondani. De az mindenesetre furcsa, hogy éppen egy biofarmon találták meg, ez akár a biotermelés elleni provokáció is lehet" - mondta. 

    A lap idézte az orosz Állami Mezőgazdasági Felügyelet (Roszszelhoznadzor) szakértőit is, akik szerint szinte teljesen kizárt, hogy a járvány elsődleges forrása növényi jellegű legyen, és inkább az állattenyésztésben kellene keresni a fő forrást. 

    A Moszkovszkij Komszomolec az illetékes német hatóságoktól azt a felvilágosítást kapta, hogy a fertőzés elsődleges forrását még keresik, de nem hiszik, hogy az állattenyésztésben kellene kutatni azt, mert ezt a baktériumot kizárólag az emberi szervezet fogadja be. A kórokozó ártalmatlanná tehető, ha az ennivalót legalább két percre, legalább 70 Celsius-fokos hőmérsékletű vízbe teszik.

    A hasmenésjárvány már 37 ember életét oltotta ki, és Németországban mintegy 100 fővel növelte a veseátültetésre várók számát.  

    Oroszország a múlt héten betiltotta az Európai Unió tagállamaiból származó zöldségimportot. Az európai zöldségek behozatali tilalma beárnyékolta a múlt pénteken, Nyizsnyij Novgorodban tartott Oroszország-EU csúcsot is, ugyanis tavaly az Európai Unió zöldségexportjában az orosz behozatal 34 százalékot tett ki, és a mintegy 21-22 milliárd dollár értékű orosz zöldségpiac negyedét fedte le.

khj \ ktl


MTI 2011. június 16., csütörtök 10:08

 

4 komment

Címkék: járvány génmódosítás multináci kóli

"Nechceme zit vo Felvidéku!"

2011.05.06. 10:02 Kitalátor (másként) gondolkodó

Akkor talán költözzetek el, kedves Ján, mert azt a fehér lovat, amiért őseink vették, már úgysem tudjátok visszaadni! Mást meg nem fogadunk el.

Szólj hozzá!

Címkék: kampány kullancs slota agysorvadás mikroblog cigányvér

Patások

2011.04.27. 16:27 Kitalátor (másként) gondolkodó

 

Nem, szó sincs  "A lovakrúl". Sőt, a bibliai tisztasági szabályokról sem, melyek köztudomásúlag(?) aszerint különböztetik meg a nagytestű állatokat, hogy hasított-e a körmük és hogy kérődznek-e. 

Gyöngyöspatáról van szó. Meg a patás(?) ördögökről.

Kicsiben meg az országról. A munkaalapú társadalmi berendezkedéstől idegenkedő egykori kisebbség ott is lassan túlszaporodja a nehézségeket lehetőleg elkerülő fogyasztókat, akik legalább régebben - és többen még ma is -  hajlandóak termelni, tenni is azért, hogy relatív jólétük megmaradjon. Ez a relatív jólét - amely azért fővárosi vagy nyugati mércével valójában lesajnált nyomor - csak a még nagyobb szegénységhez, az előző kormányok és a magukat baloldalinak és liberálisnak mondott internáci pártalakulatok által egy egész népcsoportra kimondatlanul kimondott felelőtlenségéhez képest jelent egy olyan létbiztonságot, amiért érdemes küzdeni. Mármint mindkét oldalnak. Az azonnali kielégülés korparancs vágyától feltüzelt még szegényebbek ugyanis el akarják venni, ami nekik nincs, a kevésbé szegények meg foggal-körömmel ragaszkodnának ahhoz, ami még megvan nekik. 

Nevetséges ország vagyunk mi is. Nálunk nem megszálló hatalmak, vagy belső politikai erők változtatják meg erőszakkal az egyes országrészek etnikai összetételét, hanem mi magunk, amikor nemzetellenes, magyarellenes erőkre bízzuk a kormányzást, amikor a médiát mocskos dolognak tartva átengedjük a nemzeti és/vagy szexuális identitásukban sérült, idegen érdekeket minden áron kiszolgáló embereknek a véleményformálás monopóliumát. Emiatt aztán az őslakosság gyermektelenségben és önzésben elsorvad, hiába dolgozik, sőt, az utóbbi évtizedben még ez a munkakedv is lankadni kezdett (elvégre "minek dolgozzak, amikor a cigányok sem dolgoznak, mégis megélnek a segélyből", no meg "csak nem fogok olyankor kapálni, amikor az a jó kis sorozat megy a tévében"). A cigányok munkakedve meg leginkább mikrofon vagy kamera előtt, verbálisan mutatkozik meg, ugyanis eljutottunk oda, hogy aki akar, az szinte minden napra talál munkát. Faluhelyen az idős és beteg emberek hajlandóak lennének kifizetni napi 8-10 000 forintot egy alkalmi munkásnak, ha fel szeretnének ásatni a kertecskéjüket vagy fel szeretnének vágatni a megvásárolt tűzifájukat, és gyakran még így sem kapnak embert. Eljutottunk oda, hogy sok helyen már a munkanélküli magyarok (svábok, tótok, románok, ruszinok, szerbek, horvátok, lengyelek stb.) sem hajlandók alkalmi munkákra, vagy ha igen, akkor csak azért, hogy kilessék, mit lehet lopni.

A lustaság és butaság forradalma zajlik a szívekben. A tévé előtt felnőtt (de)generációk lustaságban már lepipálják a proletárdiktátorok agymosásától elbutult idősebbeket. A nyomorgó létezés fenntartásáért vívott napi küzdelem meg akkor is kitermelné a "volt többség" és az "új többség" náci sovinisztáit, ha ezt külső, külföldi és más hazai gazdasági-szociális-kulturális erőterekből érkező hatások nem erősítenének, egyre szemérmetlenebbül. 

A magyar operettnáci mozgalmak és vezéregyéniségek pórázának hosszát ugyanis legalább már a "rendszerváltás" óta a magát nemzetközi baloldalnak nevező erők mögé bújt pénzügyi világhatalmak tartják a kezükben. Tudomásul kell vennünk, hogy "baloldali" fölény csak olyan "demokráciákban" alakulhat ki, ahol a szélsőjobboldalinak mondott szervezetek huzamosabb ideig rettegésben tudják tartani a konformista többséget. (Ezzel szemben a jobboldalinak, kereszténynek, néppártnak mondott erők meg ott kapnak kormányzási felhatalmazást, ahol a "baloldali" politikai vezetők huzamosabb ideig nem érnek rá kormányozni, mert el vannak foglalva a lopással-csalással-hazudozással,  és a lopott vagyon külföldre juttatásával.)

Nácik nélkül tehát nem lehetnek hatalmon internácik, és ez nemcsak a szélsőjobb és a baloldal közötti oly gyakori, váltakozó irányú személyi mozgások miatt van így. A többségnek rettegnie kell ahhoz, hogy a baloldalra szavazzon. 

A másik oldal, az "új többség" valójában ugyanabban a (lyukas) cipőben jár. Saját értelmiséget nem tudtak igazából kellő számban kitermelni. Ez nem csak az ő hibájuk, a hátrányos helyzetű kisebbségekből kiemelkedők szinte mindenütt a többségi társadalomhoz asszimilálódnak. Ki tudja egyáltalán - és ki tudta életében - hogy pl. a "legszebb márciusi ifjú", Vasvári Pál valójában ruszin volt? Az "új többség" tragédiája nem ez az általános jelenség, hanem az, hogy a példaképeik túlnyomórészt a bűnözők. Mert mit láthat a szerencsétlen purdé: Aki dolgozik, még ha diplomás közszolga is, az szegény, de aki bűnözik, BMW-vel vagy Mercedesszel jár, ha lebukik és börtönbe kerül, kigyúrva kerül ki, és a szabaduló bulikon az egész ismerősi-baráti kör nagyot mulathat, akár segélyosztás után akár 3 héttel is. 

Lassan másfél évtizede, hogy először találkoztam igazi náci cigányokkal. Vezetőiket külföldi szervezetek, alapítványok ösztöndíjak révén képezik, az észérvekkel ugyanúgy nem törődnek, mint a magyar "elvtársaik". Annyiban különböznek a kontracigányként hőbörgő magyar operettnáciktól és butaságban tartott nemzettársaiktól, hogy csöndesebbek, céltudatosabbak, és remekül tudják közvetlenül manipulálni a közösségeiket. Nyilvánosság előtt csak a szószólóik (leginkább a két bedői cigányklán tagjai, a Daróczik és a Mohácsik) jelennek meg, de csonka hazánk dél-délnyugati és észak-északkeleti részén és állítólag már néhány fővárosi kerületben is leginkább rajtuk múlik, hogy kiből lesz képviselő, polgármester. Ha ez a három tömb, az elcigányosodott északkelet és délnyugat a teljesen soha meg nem magyarosodott Budapesttel összeér, alighanem csonka hazánk is újból három részre szakad!

Vigyázó szemetek Nándorfehérvárra vessétek!

Azért az elszomorító, hogy nekünk nemcsak kommunistákból jutott a legalja (minden más K.u.K. államban természetes, és az is volt a nemzeti baloldal létezése) , de a nácijaink sem különbek. Nem tudom eldönteni, hogy a nem kellően alapos antimagyar titkosszolgálati kiképzés, vagy a velük született bunkóság tette őket igazi "kontracigánnyá". Olyan szociopatává, amelyik semmivel sem jobb, még csak nem is nem a cigányoktól, hanem a cigányok közül valóban túl nagy arányban kitermelődő bűnözőktől sem. Láttam már én faszát rázva ordibáló hülyét, nem is egyet, de azok bizony mind-mind büntetett előéletű, bűnöző cigányok voltak. Az ilyen magyarokat eddig kivetette a társadalom. Úgy látszik, nácijaink zavaros ideológiájába a magamutogató tévéműsorok nevelő hatása is beépült. 

A külföldi imperialista bűnöző körök erőszakos és pofátlan beavatkozásán meg nem kell csodálkozni. Nekik nem magyarokra, hanem Magyarországra van szükségük. Kurvákra, kurpiékra, utcaseprőkre, szervdonorokra, egyszóval rabszolgákra. Láthattuk Amerikában a példát: az őslakos indiánok nem hódoltak be eléggé és kellő számban, még az ő számukra akkor idegen és újdonságnak számító tudatmódosító szertől, a "tüzes víztől" sem, tehát kiirtották őket, és Afrikából importáltak a helyükre megnyomorított akaratú rabszolgákat. A recept bevált, csak most Európa visszagyarmatosítása folyik, és mi vagyunk az indiánok...

 

1 komment

Címkék: gyöngyöspata internáci kontracigány patás ördög

Hoaxok a levelező listákon

2011.02.12. 16:32 Kitalátor (másként) gondolkodó

HASZNÁLATI UTASÍTÁS "SEGÍTSÉGKÉRŐ", "FIGYELMEZTETŐ" ÉS "VILÁGMEGVÁLTÓ" KÖRÜZENETEKHEZ
 

  1. Kimásolod egy részletét.
     
  2. Beilleszted a kedvenc keresőprogramodba (pl. google.hu).
     
  3. Megnézed, miket írnak róla, és mikor indult.
     
  4. Hosszasan elgondolkodsz a tartalmán, majd ízlés szerint elmented, vagy kitörlöd.
     
  5. Közvetlen hozzátartozóid közül egyszerre csak egynek címezve elküldöd.
     
  6. Ha téged is átvertek/meggyőztek, hogy küldd tovább, különben pl. kínai hármasikreid születnek, vagy kitör a vulkán a házatok alatt, a címzett egy saját másik fiókod legyen, és a többieknek titkos másolatként küldd, hogy megnehezítsd a spamrobotok dolgát.
     
  7. Még ha egyes embereknek küldesz ilyet évente egyszer, az hagyján, de LEVELEZŐ LISTÁRA SOHA !

+ http://index.hu/tech/hoax/

Szólj hozzá!

Címkék: hoax

Álom, polgárság

2011.02.11. 11:28 Kitalátor (másként) gondolkodó

 Felvidéki tót testvéreinknek ismét sikerült belefingani a nulláslisztbe, a fő tótnáci Ficó nagy örömére. Továbbra is kirekesztik a lakóhelye szerinti állampolgárságból a származásuk szerinti állampolgárságot felvevőket. Mondjuk, ha majd eltörlik ezt a csak a nagy cseh írók művein nevelkedettek számára ismerős abszurditást, akkor is marad egy rakás olyan pontja a törvényüknek, ami szerintem - mondjuk úgy - furcsa. 

Ha és amennyiben a "bizalmi" állásoktól ők, az EU és a NATO teljes jogú tagjai eltilthatják a többi tagállam állampolgárait, akkor nincs más hátra, nekünk is követnünk kell őket, elvégre a precedens az precedens? Fogalmam sincs, hogy megcsonkított hazánkban hány kettős állampolgárságú személy tölt be bizalmi állást, de borítékolom, hogyha mi is nekik mennénk, "mint tót az anyjának", és kizárnánk a nemzetbiztonsági szempontból meghatározó közszolgálati állásokból őket, az még a média-köztisztasági törvénytől is nagyobb cirkuszt eredményezne. Paradox módon akkor lenne még nagyobb a felháborodás, ha mi csak az Európai Unión és a NATO-n kivüli állampolgársággal rendelkezőket zárnánk ki, nem bántva az elcsatolt területekről ide költözött magyarokat, sem a csonka hazánkban őshonosnak számító nemzeti kisebbségek őseik földjének állampolgárságát felvett tagjait...

A paranoiás szlovák náciknak nem is ez fájna a legjobban ám! A legkeményebb, és őket mégsem utánzó válasz az lenne, ha az állampolgársági törvényt kiterjesztenénk a jelenlegi területi és etnikai határán túl mindazokra a nemzetekre és nemzetiségekre, amelyek a történelem során a Szent Korona, azaz a történelme során legnagyobb kiterjedésű Magyar Királyság területén éltek, vagy azokon a területeken ma élnek. 

Persze ehhez egy erős, vonzó és tisztességes országra lenne szükség, ahol már nem a "régi csibészek" hangja a legerősebb. Lehet, hogy ezért is fontos oly sokaknak a rosszabb oldalon, hogy gyengék legyünk?

Ha már nem a felvidéki magyarok, hanem a felvidéki  "tót atyafiak" tömegesen kért magyar állampolgársága kerülne napirendre, Szlovákia vértől és mocsoktól bűzlő alapjai - a trianoni rablópaktum és a Benes-dekrétumok - úgy megrendülnének, hogy talán soha nem 

 

1 komment

Címkék: állampolgárság tótnáci

Koherencia és konzisztencia

2011.02.07. 09:48 Kitalátor (másként) gondolkodó

Nem kell megijedni, semmiféle tudományos bizonyítékokon alapuló rendszerelemzés nem jön, csak egy újsághír: 

http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/bakacstibor-teliszalamit-lopott-2043447/

Neki már nem jutott nokiás doboz, nem úgy, mint a gazdáinak? Hogyne gyalázná a nemzeti oldalt és a kereszténységet az ilyen? 

Azt viszont leszögezhetjük, hogy az anarcho-liberál-bolsevik, antimagyar és antikrisztiánus  ellenzéknek méltán ő a másik emblematikus figurája, Gyurcsány Ferenc mellett. 

Szólj hozzá!

Címkék: tolvajok lopás szalámi bakács tibor settenkedő mikroblog

Jó buli?

2011.01.17. 14:24 Kitalátor (másként) gondolkodó

  • Már megint tragédia történt.
  • Már megint nagy szerecsenmosdatás lesz, sztárügyvédek által. 
  • Már megint Orbán Viktor lesz a hibás, mert túl szabad a cenzúrázott internet.
  • Már megint valószínűsíthető, hogy egy törvény felett álló kaszt bűnözői váltottak ki halálos pánikot a tömegben.
  • Már megint olyan helyre mentek fiatalok és gyerekek szórakozni, ahol tudatmódosító szerek nélkül nem is érezhetik jól magukat.

Még mindig nem értik, nem akarják érteni a hivatásos véleményformálók, hogy egy kritikus tömeget meghaladó létszámú törvények fölött álló, legtöbbször felfegyverzett állampolgártársunk látványa, még az általuk esetleg ordibált obszcén, fajgyűlölő fenyegetések nélkül is, akkor is pánikot tud kiváltani, ha semmit sem tesznek, csak vonulnak, pontosan úgy, mint a Gárda a cigánysoron.

Miért nem lehet a családi pótlékra iskoláztatási támogatásra jogosult gyerekeket kitiltani a drogos bűntanyákról? Miért nem lehet meghatározni (az USA több állama, Németország több köztársasága, Lengyelország, stb.) példája nyomán, hogy pl. 14 éven aluliak 20 óra, 16 éven aluliak 22 óra, 18 éven aluliak (és iskoláztatási támogatásra jogosultak) 24 óra után csak szülő vagy gondviselő társaságában tartózkodhatnak utcán és szórakozóhelyen? Miért nem jelent automatikus hallgatói fegyelmi eljárást és legalább ösztöndíjmegvonást, ha egy állami eltartott egyetemista illegális tudatmódosító szerek hatása alá kerül, vagy ha legális szerek hatása alatt is, vagy anélkül is, bűncselekményt követ el?

Jó, legyenek drogdiszkók, elvére az a trendi. De oda csak létezésük korlátozott értelmével bíró felnőttek, azaz (homo)szexturista külföldiek és vidékiek, törvények felett álló hordák, bármilyen nemű vagy nemtelen prostituáltak, adócsaló bel- és külföldi máskéntvállalkozók, (tömeg/gyermek)gyilkosságok elkövetésétől kiborult obsitosok, bűnözőket  támogató jogászok és médiapatkányok, és díjazott (=ferde) ösztönvilágú liberális bölcsek járhassanak "szórakozni". A rendőrség meg úgy siessen oda, ha ölik egymást, mint a régi viccben a tűzoltók az APEH székház oltására...

Mi meg keressünk más szórakozási lehetőséget. A gyerekeink is, elvégre sem nem patkányok, sem nem denevérek és még csak nem is csótányok, hogy nappal ne merjenek bulizni.

1 komment

Címkék: közbiztonság west balkán törvényjavaslat közrend

Luxemburg

2010.12.26. 23:07 Kitalátor (másként) gondolkodó

Lassan már egy hete, hogy az Index legolvasottabb hírei között szerepel ez a finoman szólva is furcsának, a nemzetközi és uniós gyakorlatban szokatlannak nevezhatő politikusi kirohanás:

Diktátornak nevezte Orbánt a luxemburgi külügyminiszter

 

A politikai magyarázatokat hagyjuk, azok azóta megvoltak, de hát a cáfolatok soha, szinte senkit nem érdekelnek. Egyetlen  összefüggésről nem hallottam és nem is láttam sehol, semmi híradást, vagy kommentárt. Arról, hogy a magyar médiatörvénnyel megtámadott bulvármocsok véleményem szerint egyik legundorítóbb, legártalmasabb és alighanem legszínvonaltalanabb prominense - az RTL Klub - nevében is luxemburgi cég.

Ebből a nézőpontból viszont a törpeállam külügyminisztere pártállásától, előéletétől és hajlamaitól függetlenül helyesen cselekedett. Védte az országa érdekeit, védte egyik gyarmatosító "imperialista" vállalatbirodalmuk biztos extraprofitját. Arról nem hallottam, hogy az "országszolga" személyesen vagy kapcsolatai révén érdekelt lenne a Radio Televisio Luxemburg nyereségességében, de ha olyan ő is, mint a magyarországi "elvtársai", akkor én valahogy nem fogok meglepődni...

Szólj hozzá!

Címkék: rtl korrupció luxemburg asselborn

Legfelsőbb Baromság

2010.11.23. 11:57 Kitalátor (másként) gondolkodó

Jogos volt a jövedéki adó –írta a vg.hu.. Egy borsodi cég ún. kozmaolajat vásárolt, és azt eltüzelte, gőzt állított elő. A hatóság (nem derül ki, hogy az APEH, vagy a VPOP, de nemsokára egykutya) bevizsgáltatta a terméket, és megállapította, hogy „a termék meghatározott vámtarifaszámhoz sorolt, magasabb rendű alkoholok keveréke.” Persze a zsurnaliszta/szóvivő is hülye, rendekről és karokról szó nincs, csak magasabb szénatomszámú alkoholokról, de ez egy egységsugarú bölcsészmérnök felfogóképességét úgyis meghaladja. Írt valami hasonlóan hangzót, különben is fel volt mentve ő is minden reál tantárgyból. (Így lettek a szocreál művészek csemetéi a diszreál művészetek képviselői..) A céget a hatóság első- és másodfokon is több, mint 13,5 millió forintra bírságolta, a cég perre ment, a per eljutott a Legfelsőbb Bíróságig, és ott is vesztett.

„A felperes a bíróság előtt arra hivatkozott, a hatóság kockázatelemzési központja a kérésére állásfoglalást adott ki. E szerint a kozmaolaj akkor sem minősül ásványolajnak, ha azt tüzelő-fűtő anyagként használják fel.*

A bíróság a keresetet elutasította. Indoklásában a jövedéki törvényt idézte, amely – a felsorolt kivételekkel – ásványolajnak tekintette az idevágó paszszusában megjelöltektől eltérő bármely olyan terméket, amelyet tüzelő- vagy fűtőanyagként használtak fel. A kozmaolaj nem tartozott a kivételek közé. Ezért vizsgálni kellett, hogy a tüzelő-fűtő anyagként felhasznált kozmaolaj ásványolajnak minősíthető-e. Az elsőfokú bíróság ásványolajnak tekintette, mert folyékony termékként és tüzelő-fűtő anyagként használták fel.

A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az LB-hez, amely megállapította: a cég az állásfoglalás iránti kérelmében a kozmaolajat a mezőgazdasági anyagok feldolgozási melléktermékei között szerepeltette. A kockázatelemzési központ tévesen jelölte meg, hogy a kozmaolaj tüzelő- vagy fűtőanyagként történő felhasználása esetén nem minősül ásványolajnak. A perbeli ügyben a mintavétel alapján annak minősült.”

(*Kiemelés tőlem.)

Azzal ne is foglalkozzunk sokat, hiszen megszokott jelenség, hogy a kommunikációs szakemberek nem tudnak helyesen írni .(

→  

paszszus! Basszus!) Nem ismerem egyiket sem, nem is tudom, kikről van szó, de hallottam én is már a rovatosztó díványokról…

Abszurdisztán szellemiségét sokkal inkább az mutatja, hogy a megbüntetett cég – gondolom, nem is ingyen, sőt – állásfoglalást kért az őt később jogerősen megbüntető hatóságtól, annak kockázatelemzési központjától, és azt az állásfoglalást később sem a hatóság, sem a bíróságok nem fogadják el. Egy tisztességes kultúrájú országban egy ilyen ügy miatt a hatóság felelős vezetője a harakiri előtt ki is herélné/miskárolná magát. Segédjei és követője a kockázatkezelési központ vezetője lenne.

A jogászok ezek szerint az általános iskolai negyedik osztályos szintje alatt általánosan berohadt környezetismeretéről is essen pár szó, ezen dicsőséges ügy kapcsán. Ásványolaj alkoholpárlatból akkor sem lesz ugyanis, ha azt maga az Alkotmány írja elő. Nem tudom, hogy ennyire a szómágia hívei lennének, a valóságtól elrugaszkodva, vagy munkaeszközüket, a nyelvet, esetünkben a magyar nyelvet sem értik. Vagy pedig nem képesek a jogalkotási folyamat során felfogni az összetett szavak értelmét, vagy istennek képzelik magukat, és teremtősdit játszanak.? Tekintettel a nemritkán megfigyelhető szóbravúroskodásokra, én az utóbbitól tartok. Ásvány és olaj. Az nem párlat és alkohol. Persze, közös halmazba vonhatók, így lehetne pl. folyékony tüzelőanyagoknak is hívni közösen őket (mint ahogy más jogszabályokban elő is fordul), de akkor normális emberek számára is érthető lenne, és miből élnének meg szegény, szerencsétlen jogászok az ügyfeleknél, a hatóságoknál és a bíróságokon…

Az állam szándékát végül is el lehet fogadni, és nemcsak azért, mert kötelező. A jövedéki bevételekre szükség van, a föld mélyéről kibányászható energia meg véges. A kozmaolajok viszont az alkohollepárlás melléktermékeként keletkező anyagok. Az alkohol, mint élvezeti cikk előállításának jövedéki körben történő szabályozása is elfogadható lehet (hiába van most ez ügyben lazítás), elvégre az emberiséggel egyidős úgy a fogyasztás kultúrája, mint annak kulturálatlansága, tehát jelentős állami kiadások is felmerülnek a fogyasztás következményeként.

De!

A gyümölcscefréből (szőlőtörkölyből, borból, borseprőből, esetleg sonkolyból) készített és forgalmazott párlat (azaz pálinka) után befizetik a jövedéki adót. Az ún. kozmaolajok minimális mennyiségben meghatározzák a párlat minőségét, ízét illatát, de egyrészt nem is jó, ha túl sok van belőlük, másrészt meg olyan szerves savakkal és más biológiailag is aktív, részben kedvezőtlen ízű és élettani hatású anyagokkal együtt jelenik meg, ami miatt a többsége emberi fogyasztásra nem alkalmas. Hulladék, abból sem a legkönnyebben kezelhető, bár a szennyvíztelepek állítólag szeretik, javítja a szennyvízkezelő tavak működését. A szennyvíztelepen és az iszaprohasztóban ezek az anyagok oxidációs úton lebomlanak, azaz elégnek, legjobb esetben metánra, szén-dioxidra és vízre. A felszabaduló energiából esetleg  a legkorszerűbb üzemekben „elfogott” metán hasznosítása szolgálja az emberiséget.

A kozmaolajok (és a finánccal keresztezett jogászok által ugyancsak "ásványolaj" kategóriába térített növényi olajok, pl. az egyébként veszélyes hulladéknak minősülő használt sütőolajok) energetikai célú felhasználása tehát, mint láthatjuk, megújuló energiaforrások igénybevétele, amely kíméli nemcsak a klímát, hanem a talajt és az ivóvizet is.

A közteher tehát ezeknek a melléktermékeknek, hulladékoknak a felhasználóit ma, Abszurdisztánban többszörösen sújtja, ha energiát nyernek belőle, míg ha kiöntve a környezetet terhelik, akkor nem. Persze, ez is érthető, hiszen az egyik, talán legnagyobb világhatalom, az ásványolaj- és földgázipar nemcsak a cserélődő parlamentek, kormányok tagjait képes korrumpálni, hanem szinte valamennyi állam kulcspozícióban lévő vezető bürokratáját is, így az ő hatalmuk valóban „ciklusokon átívelő”.

Mert – ugyebár – mi lenne a világból, ha a paraszt nem pénzért venné az ezer kilométerekről odaszállított gázolajat a traktorjába, hanem valamennyi repcét, napraforgót, olajpálmát stb. azért termelne, hogy azzal az olajjal üzemeltesse az erőgépeit meg az áramfejlesztőjét? Még a végén oda jutnánk, hogy lelkiismeretlen, haladásellenes, populista, demagóg emberek interneten és/vagy fémhulladék-telepeken beszerzett alkatrészekből gőzgépeket és azokkal hajtott áramfejlesztőket barkácsolnak maguknak, és a ma még hulladékként kezelt mező- és erdőgazdasági melléktermékekkel azokban tüzelve nemcsak az épületeik fűtenének azokkal aljas módon, gázfogyasztásukat csökkentve, hanem - legalábbis a fűtési időszakban – az áramot is megtermelnének maguknak, leszarva az egész államokat megvesztegető (

→ 

koncesszió) monopóliumokat. A legaljasabbak, legbutábbak, leginkább haladás-ellenesek még az energia tárolását is megoldanának valahogy, olcsón…

Hová tűnnének így az államhatalom, a jogállamiság, az Európai Unió, a szabadkereskedelem, a tőke szabad áramlása, a politikai korrektség, egyáltalán a korszerű demokrácia értékei?

Nem lehetne jövedéki adó fizetésére kötelezni a szennyvíz- és szeméttelepeket is, a fentiek alapján? A lassú égés (biológiai oxidáció) is égés! A Legfelsőbb Bíróság megmutatta az irányt...

 

 

 

 

1 komment

Címkék: alkohol korrupció büntetés környezet legfelsőbb bíróság abszurdisztán hatóság megújuló energia kozmaolaj

Hideg láva

2010.10.07. 10:00 Kitalátor (másként) gondolkodó

 

Megtörtént a XXI. század eddigi legnagyobb ember- és természetkárosító katasztrófája Amerika után már Európában is. A hatóságok, a különböző arra hivatott emberek és szervezetek a mentéssel, kárenyhítéssel és a katasztrófa-turizmussal foglalkoznak, az okokat majd később lesz módjuk feltárni.

Ha lesz.

Ugyanis véleményem szerint a hasonló szerkezetű tározók sorra fognak "szétrobbanni". Elég lesz hozzá egy kis beázás vagy némi alulról történő felnedvesedés. A híradásokból, felvételekből ki is derül az ok, a véleményem szerint. Az idén sokkal több eső esett, mint más években. Dombos vidékeken (pl. a szüleimnél, Borsodban) források fakadtak föl a domboldalakon, és apró patakocskák indultak el, lefelé.

Merthogy a víz lefelé folyik.

Ez egyszerűnek tűnik, de nem véletlenül mondta el Sziki Guszti professzor úr annak idején két féléven át előadásonként legalább ötször. Időnként be is mutatott példákat, ahol a tervezők és/vagy a kivitelezők ezt figyelmen kívül hagyták.

Alighanem itt is, azaz fel sem merült a tervezés során, hogy olyankor mi van, ha szétmegy a gát. Mint az amerikai filmekben, ahol elmebeteg terroristák, őrült tudósok, embertelen pénzimádók próbálják így csökkenteni a lakosságszámot. De ott mindig van egy szupermen. Itt meg olyan nem is lesz.

Van itt még egy meghatározó tényező. Ha a gátakat agyagos-köves földből, meddő kőzetből készítették volna, szerintem még ma is állna mind. De egy már nem áll, és a többi sorsa is kétséges.

A kulcsszó az Index helyszíni beszámolójában olvasható, bár a cím hülyeség. Nem a fizika törvényeinek mond ellen a gátszakadás. Nem is csak fizikai jelenségről van szó. A kulcs a gát alapvető építőanyaga:

 

A kohósalak.

 

Valóban remek anyag, szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogy pl. Ózd környékén a '70-es - '80-as években szinte csak abból építették a családi házakat, magasról leszarva a salak holmi feldúsult radioaktivitását, elvégre a sportpályákat is nagyrészt azzal borították, tehát biztosan egészséges... Felzsaluzták, bekeverték, beöntötték, bevakolták. Olcsó volt és alig kellett fűteni.

Aztán egyszer csak az óhatatlan pici beázások, kapilláris vízemelkedések nyomán egymás után elkezdtek megduzzadni, szétrepedezni a falak, összedőlni a házak. Az állam meg alig győzött fizetni, ugyanis engedélyezett építőanyag volt...

Véleményem szerint egy-két napon belül el kellene kezdeni a védekezést a többi tározónál is. Bármikor "robbanhat" azoknál is a gát, tehát a folyékony hulladékot valahogy le kell ereszteni, és valami tervezett útvonalat biztosítani a kiömlő hideg lávának...

 

 

1 komment

Címkék: gátszakadás vörösiszap kohósalak hideg láva

Királyság

2010.08.27. 14:45 Kitalátor (másként) gondolkodó

 Az MSzP telerakta Debrecent narancssárga  plakátokkal augusztus 20 után, Lajos napra időzítve:

"A FIDESZ NEM TANULT ÉS NEM FELEJTETT!"

(a jobb alsó sarokban egy vörös féltéglanégyzet és MSZP felirat. Mindezt Lajos napra időzítve.

Szerintem két eset is lehetséges. Vagy igaza volt a pártból (a jogelődjüket mindig nagy P-vel kellett írni) és a frakcióból nemrég kilépett Varga Zoltán képviselőnek, és a helyi szocialisták lefeküdtek a FIDESznek, vagy ők is teljesen elitták az agyukat és fekhetnek a boldogult elméjű Horn Gyula mellé. Merthogy mit is üzen ez a kép?

  1. A FIDESz az állandóság, a konzervativizmus pártja.
  2. A FIDESz a király.
  3. Kósa Lajos a király.
  4. Az MSzP fél az elszámoltatástól.
  5. Az MSzP Debrecenben a FIDESzt támogatja, azért használja a narancssárga alapot, és azért írja a saját nevétől nagyobb betűkkel a FIDESz nevét.

Köszönjük, Emese! Egyébiránt ha a FIDESz nem szédült volna meg önmaga választói nagyságától, és nem közös listán indul, hanem külön indult volna a KDNP és - teszem azt - egy körzetben nem indít a képviselőjelöltet, hanem a kereszténydemokrata jelöltet támogatja, kétségessé válhatott volna az MSzP bekerülése a városi önkormányzatba, mert elvitte volna a töredék- és listás szavazatok nagy részét. 

Úgy látszik, van valami igazság abban a paktum-vádban...

2 komment

Címkék: választás mszp fidesz elkúrtuk mikroblog paktum

A dohányzás rabságában?

2010.08.04. 09:41 Kitalátor (másként) gondolkodó

Az egyik Index-bérfórumon dühöng saját magára az egyik kommentelő társunk, hogy nincs elég akaratereje ahhoz, hogy leszokjon a dohányzásról.

Kedves "horex"!

Francokat az akaraterőd hiányzik! Egyszerűen elsődlegesen "dohányzó"-ként azonosítottad magadat. Saját identitásodnak annyira a része lett, hogy ugyan kimondatlanul, de valójában attól félsz, hogy ha nem dohányzol, nem is leszel. Legalábbis nem Te leszel. Ugyanez az önféltő mechanizmus gátol meg embereket - főleg férfiakat - a szemüveg-viselésben, a görbebotra támaszkodásban, a fogpótlásban és a prosztata-műtétben. A nők talán valahogy kicsivel rugalmasabban állnak a kérdéshez, mert számukra az illúzió hasonló fontosságú, mint az énkép integritása.

Maga a nikotin-függés egyébként 2-3 hét alatt megszűnik, persze ezt a függőségi szakaszt ki is lehet tolni a környezetet kevésbé irritáló és a saját egészségedre is sokkal kevésbé káros nikotin-bevitellel, tapasszal, rágóval. A pszichés kötődés viszont teljesen soha nem múlik el, és mint ahogy nincs volt kokainista, ugyanúgy nincs volt nikotinista sem. Egy-két szál krízishelyzetben vagy részegen elszívott cigi után ugyanoda kerül az ember, mint a leszokás megszenvedése előtt. 
 
Még majd' másfél évvel a leszokás után kávéhoz, sörhöz, várakozáshoz nekem is hiányzott. Aztán - a gyerekek miatt - elmentünk Parajdra nyaralni, és persze sóbánya-terápián részt venni. Az első kezelési nap utáni reggel elkezdtem köhögni, és úgy köpködni, ahogy dohányos koromban soha. Olyan volt a szám, mintha hamutartót vacsoráztam (értsd: kocsmában söröztem vagy egész éjjel dolgoztam) volna. Egy hétig, egyre csillapodva ürítette ki a szervezetem azt a kátrányt a szövetközi térből, ami állítólag nem ürül ki soha. Azóta nem kívánom a cigit, sőt, undorít a szaga, pedig a leszokás után sok-sok hónapig jól esett dohányzó emberek társaságában lekapni titokban néhány légslukkot...
 
Azóta új megoldások is vannak, amelyek kombinálhatók is. Mivel a dohányzás csak egy idő után tüdőgyógyászati probléma, jobb, ha nem tőlük kérsz segítséget (és nem is különböző hálózati marketingszekta-térítőktől, végbélmosóktól), hanem a helyileg illetékes addiktológus főorvostól. Igen, elmeorvostól. Nyugi, nem dugnak be zárt intézetbe! Vannak most már olyan gyógyszerek is ugyanis, amelyek a dohányzás-hiány maró vákuum-érzését sikeresen, szinte mindenkinél a régebben a hasonló szerek miatt jelentkező átmeneti mellékhatások (bambulás, impotencia) nélkül elviselhető szintre csökkentik, sőt az egyik még az agy működését stimulálja is, ami miatt egyetemi körökben vizsgaidőszakban valahogy mindig megnő a bagószag-mentesen is leszokni kívánók száma...

Szólj hozzá!

Címkék: egészség parajd sóbánya leszokni a dohányzásról

süti beállítások módosítása