Jogos volt a jövedéki adó –írta a vg.hu.. Egy borsodi cég ún. kozmaolajat vásárolt, és azt eltüzelte, gőzt állított elő. A hatóság (nem derül ki, hogy az APEH, vagy a VPOP, de nemsokára egykutya) bevizsgáltatta a terméket, és megállapította, hogy „a termék meghatározott vámtarifaszámhoz sorolt, magasabb rendű alkoholok keveréke.” Persze a zsurnaliszta/szóvivő is hülye, rendekről és karokról szó nincs, csak magasabb szénatomszámú alkoholokról, de ez egy egységsugarú bölcsészmérnök felfogóképességét úgyis meghaladja. Írt valami hasonlóan hangzót, különben is fel volt mentve ő is minden reál tantárgyból. (Így lettek a szocreál művészek csemetéi a diszreál művészetek képviselői..) A céget a hatóság első- és másodfokon is több, mint 13,5 millió forintra bírságolta, a cég perre ment, a per eljutott a Legfelsőbb Bíróságig, és ott is vesztett.

„A felperes a bíróság előtt arra hivatkozott, a hatóság kockázatelemzési központja a kérésére állásfoglalást adott ki. E szerint a kozmaolaj akkor sem minősül ásványolajnak, ha azt tüzelő-fűtő anyagként használják fel.*

A bíróság a keresetet elutasította. Indoklásában a jövedéki törvényt idézte, amely – a felsorolt kivételekkel – ásványolajnak tekintette az idevágó paszszusában megjelöltektől eltérő bármely olyan terméket, amelyet tüzelő- vagy fűtőanyagként használtak fel. A kozmaolaj nem tartozott a kivételek közé. Ezért vizsgálni kellett, hogy a tüzelő-fűtő anyagként felhasznált kozmaolaj ásványolajnak minősíthető-e. Az elsőfokú bíróság ásványolajnak tekintette, mert folyékony termékként és tüzelő-fűtő anyagként használták fel.

A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az LB-hez, amely megállapította: a cég az állásfoglalás iránti kérelmében a kozmaolajat a mezőgazdasági anyagok feldolgozási melléktermékei között szerepeltette. A kockázatelemzési központ tévesen jelölte meg, hogy a kozmaolaj tüzelő- vagy fűtőanyagként történő felhasználása esetén nem minősül ásványolajnak. A perbeli ügyben a mintavétel alapján annak minősült.”

(*Kiemelés tőlem.)

Azzal ne is foglalkozzunk sokat, hiszen megszokott jelenség, hogy a kommunikációs szakemberek nem tudnak helyesen írni .(

→  

paszszus! Basszus!) Nem ismerem egyiket sem, nem is tudom, kikről van szó, de hallottam én is már a rovatosztó díványokról…

Abszurdisztán szellemiségét sokkal inkább az mutatja, hogy a megbüntetett cég – gondolom, nem is ingyen, sőt – állásfoglalást kért az őt később jogerősen megbüntető hatóságtól, annak kockázatelemzési központjától, és azt az állásfoglalást később sem a hatóság, sem a bíróságok nem fogadják el. Egy tisztességes kultúrájú országban egy ilyen ügy miatt a hatóság felelős vezetője a harakiri előtt ki is herélné/miskárolná magát. Segédjei és követője a kockázatkezelési központ vezetője lenne.

A jogászok ezek szerint az általános iskolai negyedik osztályos szintje alatt általánosan berohadt környezetismeretéről is essen pár szó, ezen dicsőséges ügy kapcsán. Ásványolaj alkoholpárlatból akkor sem lesz ugyanis, ha azt maga az Alkotmány írja elő. Nem tudom, hogy ennyire a szómágia hívei lennének, a valóságtól elrugaszkodva, vagy munkaeszközüket, a nyelvet, esetünkben a magyar nyelvet sem értik. Vagy pedig nem képesek a jogalkotási folyamat során felfogni az összetett szavak értelmét, vagy istennek képzelik magukat, és teremtősdit játszanak.? Tekintettel a nemritkán megfigyelhető szóbravúroskodásokra, én az utóbbitól tartok. Ásvány és olaj. Az nem párlat és alkohol. Persze, közös halmazba vonhatók, így lehetne pl. folyékony tüzelőanyagoknak is hívni közösen őket (mint ahogy más jogszabályokban elő is fordul), de akkor normális emberek számára is érthető lenne, és miből élnének meg szegény, szerencsétlen jogászok az ügyfeleknél, a hatóságoknál és a bíróságokon…

Az állam szándékát végül is el lehet fogadni, és nemcsak azért, mert kötelező. A jövedéki bevételekre szükség van, a föld mélyéről kibányászható energia meg véges. A kozmaolajok viszont az alkohollepárlás melléktermékeként keletkező anyagok. Az alkohol, mint élvezeti cikk előállításának jövedéki körben történő szabályozása is elfogadható lehet (hiába van most ez ügyben lazítás), elvégre az emberiséggel egyidős úgy a fogyasztás kultúrája, mint annak kulturálatlansága, tehát jelentős állami kiadások is felmerülnek a fogyasztás következményeként.

De!

A gyümölcscefréből (szőlőtörkölyből, borból, borseprőből, esetleg sonkolyból) készített és forgalmazott párlat (azaz pálinka) után befizetik a jövedéki adót. Az ún. kozmaolajok minimális mennyiségben meghatározzák a párlat minőségét, ízét illatát, de egyrészt nem is jó, ha túl sok van belőlük, másrészt meg olyan szerves savakkal és más biológiailag is aktív, részben kedvezőtlen ízű és élettani hatású anyagokkal együtt jelenik meg, ami miatt a többsége emberi fogyasztásra nem alkalmas. Hulladék, abból sem a legkönnyebben kezelhető, bár a szennyvíztelepek állítólag szeretik, javítja a szennyvízkezelő tavak működését. A szennyvíztelepen és az iszaprohasztóban ezek az anyagok oxidációs úton lebomlanak, azaz elégnek, legjobb esetben metánra, szén-dioxidra és vízre. A felszabaduló energiából esetleg  a legkorszerűbb üzemekben „elfogott” metán hasznosítása szolgálja az emberiséget.

A kozmaolajok (és a finánccal keresztezett jogászok által ugyancsak "ásványolaj" kategóriába térített növényi olajok, pl. az egyébként veszélyes hulladéknak minősülő használt sütőolajok) energetikai célú felhasználása tehát, mint láthatjuk, megújuló energiaforrások igénybevétele, amely kíméli nemcsak a klímát, hanem a talajt és az ivóvizet is.

A közteher tehát ezeknek a melléktermékeknek, hulladékoknak a felhasználóit ma, Abszurdisztánban többszörösen sújtja, ha energiát nyernek belőle, míg ha kiöntve a környezetet terhelik, akkor nem. Persze, ez is érthető, hiszen az egyik, talán legnagyobb világhatalom, az ásványolaj- és földgázipar nemcsak a cserélődő parlamentek, kormányok tagjait képes korrumpálni, hanem szinte valamennyi állam kulcspozícióban lévő vezető bürokratáját is, így az ő hatalmuk valóban „ciklusokon átívelő”.

Mert – ugyebár – mi lenne a világból, ha a paraszt nem pénzért venné az ezer kilométerekről odaszállított gázolajat a traktorjába, hanem valamennyi repcét, napraforgót, olajpálmát stb. azért termelne, hogy azzal az olajjal üzemeltesse az erőgépeit meg az áramfejlesztőjét? Még a végén oda jutnánk, hogy lelkiismeretlen, haladásellenes, populista, demagóg emberek interneten és/vagy fémhulladék-telepeken beszerzett alkatrészekből gőzgépeket és azokkal hajtott áramfejlesztőket barkácsolnak maguknak, és a ma még hulladékként kezelt mező- és erdőgazdasági melléktermékekkel azokban tüzelve nemcsak az épületeik fűtenének azokkal aljas módon, gázfogyasztásukat csökkentve, hanem - legalábbis a fűtési időszakban – az áramot is megtermelnének maguknak, leszarva az egész államokat megvesztegető (

→ 

koncesszió) monopóliumokat. A legaljasabbak, legbutábbak, leginkább haladás-ellenesek még az energia tárolását is megoldanának valahogy, olcsón…

Hová tűnnének így az államhatalom, a jogállamiság, az Európai Unió, a szabadkereskedelem, a tőke szabad áramlása, a politikai korrektség, egyáltalán a korszerű demokrácia értékei?

Nem lehetne jövedéki adó fizetésére kötelezni a szennyvíz- és szeméttelepeket is, a fentiek alapján? A lassú égés (biológiai oxidáció) is égés! A Legfelsőbb Bíróság megmutatta az irányt...