jó, hogy írtál erről a témáról. időnként jön egy ilyen falopásos hír és simán elmegyünk mellette. még a sajóládi erdő kivágása sem kavart különösebb hullámokat.

ja, és az erdőket felgereblyéző, hivatásos szarvasgombászokat megfenyegető, tönkretevő hordákról pedig a közvélemény alig tud valamit. erről is kevés szó esik. pedig az is egy maffia.

Az erdőpusztító tolvajok a jövőnket lopják el. Egyszerűbben a saját és utódaink életét. Vajon hová lesz az erdő élővilága, állatok, rovarok, stb.? Miféle életünk lesz ezek nélkül? Marad az aszfalt és beton?

Az erdőgereblyézőkkel már találkoztam én is a SAJÁT KERTEMBEN! Mivel a Bükkben van egy házunk és a kertben terem a szentmihályi gomba. Mikor rászoltam a "t" indiánra még neki állt feljebb. Utána meg magyarázkodhatott a két snauzernek. Vicces látvány volt. Azóta kerülik a portát. :)

Egy erdő felnevelése nagy munka és költséges a magánerdőgazdálkodóknak. Ha nem védi meg őket az állam a maga eszközeivel akkor ennek elképesztő következményei lesznek. A magántulajdon biztonsága nem egyéni kérdés, hanem az egész társadalom struktúrájának is alapkérdése.
A legkeményebb következményekkel kellene számolni annak aki ilyen úton próbál jövedelmet szerezni, hogy más erdőjét kivágja. Hamarosan majd a búzatáblát is learatják, az állatokat elhajtják, a házakat lebontják (volt már több példa is erre).
Ha nincs jogilag is támogatott megoldás az elrettentés megvalósítására, anarchia lesz és önbíráskodás, ami mindig túlzásokat eredményez.
Az állam kezelje a szociális kérdéseket és védje meg a magántulajdont, vagy védhesse meg az akinek érdeke, a tulajdonos.

Bolesz is számolhatna a kutyával való veszélyeztetésből fakadó következményekkel még akkor is ha be van a terület kerítve.
Vannak országok ahol az ilyen esetet lehet kezelni, nem is lépi át senki a jelzett tulajdoni határokat, mert káros az egészségre. A fatolvaj általában minimum batával van felfegyverezve, ami ellen a jogos önvédelmet kellene alkalmazni a saját területen, mivel ami a kezében van azzal támadhat a "favágó" - ha vita van. A vita pedig azzal hogy felszólítod a távozásra létre fog jönni, és mivel nálad nincs balta Te húzod a rövidebbet, meg ők többen is vannak. Mire rendőr odaér addigra nyugodtan eltávoznak, és megúszták. Az esetek töredék százalékában érik őket tetten tehát a legnagyobb nyugalommal kimehet bárki és vághat mindent amit csak ér.

Hehehe. Újabb kedves történet Operettországból.
Manager: Teljesen igazad van, az állam (meg a "szakemberei") nem képes megoldani a szociális problémákat, még a lehetséges okairól sincs f*ngja se, hanem lapít, aztán ha az egyik állampolgár rászorultsági alapon belép a másik állampolgár magántulajdonába és ott kivág ezt-azt és a tulajdonos esetleg kicsit idegesebben lép fel mint az átlag és a szociálisan rászorultnak komolyabb baja esik, akkor már azonnal ott terem a drága állam és természetesen ítélkezni fog, mert ez már bűncselekmény, meg önbíráskodás etc... Hát ez gyönyörű. A bírság kiszámítása pedig egyszerűen fenomenális. Welcome to Banana Republic. Erről miért nem csinálnak rejtettkamerás felvételeket? Vagy azokról akik védelmi pénzt szednek le a segélyből a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben. Biztos, hogy nem mindegyik hátrányos helyzetű aki erdőt vág ki. Ezt az álszent, hazug világot.

Azt azért szeretném megjegyezni, hogy erdőt nem úgy ültetünk, mint parkot. A csemete kb. fél cm átmérőjű. Mondjuk erdősítésnél fajtól függően megy akár 60.000 db is egy hektárra.
Egyébként jogos a felvetés, bár egy kicsit még csiszolgatni kéne az ötletet.
Alapvetően az erdőgazdálkodásban a költségek mindig az elején jelentkeznek. Egy erdő életében mondjuk 50 és 80 év között már nem nagyon kell költeni, vagy ha igen, a kikerülő faanyag elég értékes. (Ilyenkor már csak a gyengébb fákat vágják ki) Az erdő értéke viszont ilyenkor ugrik meg. Ha valaki kivágja tüzifának az erdőmet (ami a legolcsóbb termék), akkor nem annyi tüzifányi kárt okozott nekem, mert pár év múlva már rönkként is eladhattam volna és közben semmit nem kellett volna ráköltenem.

A kérdés az hogy lesz e érdemes ültetni ilyen körülmények között.

Egy szomszéd országon vonatoztam keresztül és feltünt hogy egy faluban nem láttam csirkéket stb. Ismerősöm azt mondta azért nem látni mert nincsenek kerítések, és az elmászkáló jószágot titokban összeszedik a szomszédok és megeszik))). Miért nincs kerítés? kérdeztem. Azt meg télen északa eltüzelik a szomszédok, mert lusták kimenni a pár méterre lévő erdőbe fát vágni , a kerítés közelebb van. Volt aki épített kerítést és tartott csirkét, de megunta érthető okból. A mezőn a teheneket egy egy ember legeltette. Miért nincs csorda és egy csordás? Mert attól elszedik a marhát a szomszéd falusiak és levágják, egy ember nem tudja megvédeni az állatokat. Ezért ha tehén kell akkor legeltető ember is kell - általában nyugdíjas, de néha attól is elszedik, tehát kevés a vállalkozó erre is.

Ide fogunk jutni, mi is ha nem állítják meg ezt a tendenciát.

Te ültetsz erdőt én meg kivágom mert nagyon hideg van és fázom, - amíg meg nem unod.)))

Mirko vosátka! Bocsánat, de egy kicsit így félreérthető: nem szarvasgombát, hanem elsősorban tinórúféléket, más néven vargányákat gyűjtenek gereblyézéssel, akár a szintén a bimbózó termőtestek kifejlődését váró erdőtulajdonos elűzése, megverése és esetenként elhallgatott meggyilkolása révén is. A valódi munkát a gereblyézéstől a vállogatáson át a szállításig leggyakrabban 14 éven aluli gyerekek végzik (nem büntethetők, viszont szerintem vonatkozik rájuk a gyermekmunka tilalma). A kosár tetejére dobott néhány őzláb, és a körzeti megbízott feleségének ajándékba vitt kosárnyi tinórú meg biztosítják, hogy a kárérték megállapítása "objektív" legyen. Meg különben is: a KMB-s és az erdőőőr gyerekei is oda járnak, ahová a gombarablók túlkoros gyerekei...
A szarvasgomba-vadászok kutyái néha elegendők a rablóhordák elrisztására, de aki - akár a saját erdejében is - szarvasgombát keres, jobb, ha Rambónak öltözik. És úgy is szereli fel magát...

Al !
Nem tolvajok, hanem rablók. Egy a szerencse, hogy az ilyenek lusták is, egyre jobban betömörödnek a városok köré, kialakítva a bádogvárosokat. Legjobban pÁrtunk és kOrmányunk harcol ma ellenük, a falurombolással. A felszabaduló területeken kialakuló kiskirályságok határát meg fegyveres őrök védik majd.

Bolesz!
Csak emlékeztetni szertnélek arra, amit a katonaságnál úgy tanítottak, hogy illegális behatolónál lábra kell célozni, de előretolt irányzékkal. Gyengébbek kedvéért: akkor a fejét találod el.
Nem biztos, hogy jó, ha a megtépett gombarabló hazamegy...

A többi hozzászólással és hozzászólóval egyetértek. Valami mozgalommal, népi kezdeményezéssel el kellene érni, hogy a farablás értékének meghatározásánál a pótlásához szükséges költségeket és a környezeti kárt is figyelembe kelljen venni. Ehhez persze szakemberek (erdészek, ökológusok, jogászok, környezetmérnökök, stb.) kellenek.

Csak egy szemléletes példa:
Ajak egy tündéri falu Kisvárda mellett, üde kotus völgyekkel, homokos halmokkal körülvéve. Elég nagy területen termelnek szőlőt is.
Amikor először jártam ott, a '80-as évek elején, meglepődtem: mintha nagyüzemi birtok lett volna, szépen, vasbeton cölöpökre feszített huzalokra kötözött félmagas művelés volt. Érdelklődtem, hogy ki lehetett az a nagyhatású szőlész, aki ezt elérte, de leintettek.
Nem a tudomány, a hatékonyság miatt tértek át a lugasos rendszerre a hagyományos, tőkés rendszerről. Egyszerűen megúnták, hogy minden évben kilopták az összes szőlőkarót, pedig ott volt mellette egy olyan "termelésből kivont" akácsarjakkal borított terület, ahonnét a falusiak is vágták a karót. De az ugyebár télen nyers volt, a szőlőkaró meg száraz.

Erről a baltás favágóról az jutott eszembe, ami egy megtörtént esemény,hogy betörtek egy csávóhoz hárman egy bézbólütővel és ketten vascsővel.A fickó aludt de felkelt és a konyhából szerzett késsel mind a hármat elintézte.Tehát csak azért mert valakinél balta van még nem kell beparázni:-)Magyarországon is vannak rambók!!:-DEgyébként szabad lábon védekezett az ürge ,de nem tudom mi lett az ügy vége.

Na jó, de én nem akarok gyilkos lenni, elvégre azért fizetjük a rendőröket, és nem azért, hogy a kormány politikai ellenfeleit nyomorítsák meg.

Kedves Kitalátor, az általad vázolt "emeljük a büntetést" ugyanúgy nem valós megoldás a nem valós problémára, mint a vizitdíj az egészségügy betegségére, mindkettő csak felületi kezelést ad, de a bajok gyökerére nincs hatással.

Mert - szerintem - nem az az igazi probléma, hogy fát lopnak, hanem az, hogy van rá okuk. Tehát létezik egy népréteg, amelyik rákényszerül (vagy önként teszi, mert nincs, ami munkára serkentse) a lopásra vagy rablásra.

A büntetés mértékének növelése persze valószínűleg szükséges, de analóg példával élve kb. olyan, mintha egy pattanásos tinédzser fejére papírzacskót húznánk, "mert csúnya vagy", bár kifelé nem látszana, a bőre ugyanolyan maradna, tehát a problémát nem oldottuk meg.
Akik eddig fát loptak, lopnának mást, mert megélni így tudnának továbbra is a legkönnyebben.

Tehát szerintem ezt a népréteget kéne felemelni. Hogy hogyan, azt nem tudom, mert ebbe egyik politikai vonal sem mert belenyúlni évtizedek óta, gondolom, nem véletlenül. Ettől függetlenül meg kéne oldani, amit egy társadalmi vitával lehetne kezdeni.

Például itt.

Kedves Gabor!

Én nem a büntetések emelését javasoltam, hanem azt, hogy kezeljék értékükön a megtermelt javakat. Ha valaki egy cseresznyefát kivág, és ellop róla két kiló cseresznyét, akkor sem a két kiló cseresznye a kár. Más kérdés, hogy lehet olyan magyargyűlölő bíró, aki az ilyen bűncselekmény megítélésénél is figyelmen kívül hagyja a facsemete, a gyümölcsfa felnevelésének, az évenkénti koronaformázás, az évente a termőre fordulásig és a fagykár miatt terméketlen években végzett növényvédelmi, növényápolási munkák árát, nincs benne a termelésre felvett forgóeszköz-hitel kamata, a pár forintos lopással tönkretett több mázsa termés szerződött felvásárlójának kárigénye, és nincs benne az a szívfájdalom, amit csak az tud érezni, aki látja munkája élő eredményét elpusztulni. Nagyságrendekkel nagyobb fájdalom, mint például látni az új autódat egy reggel összetörve.

És nemcsak fát lopnak, és ráadásul nemcsak a cigányok. Azt lopják valóban, ami kevésbé veszélyes, arra mennek, ahol kisebb az ellenálklás, kisebb a kockázat. Most pl. Kanada felé, legalábbis egy részük, a rutinos megélhetési menekültek.

Van viszont egy nagy különbség: ha valami mást (nem erdészeti, mezőgazdasági terméket) lopnak, annak könnyebben megértik az árát, a jelentőségét még a nem túl széleskörű műveltséggel bíró jogászok is.

Különösen Észak-Magyarországon -eltekintve egy marginális kisebbségtől - a kis falvak, a városi munkás-lakótelepekből munkanélküli dzsumbujokká vált tájsebek lakói között gyakorlatilag nincs jövedelem-különbség. A szociológia alapdogmája viszont a tulajdon mértékétől teszi elsősorban függővé a szegénységet. Tehát nem az a szegény, aki keserves kis jövedelmét beosztja, aki pár négyzetméternyi kertjében zöldséget, gyümölcsöt, virágot próbál termelni, tyúkot, nyulat, esetleg kecskét tartani, házát, kertjét ruháját rendben tartani, hanem az, aki jövedelmét egy-két nap alatt elherdálja, kocsmába hordja, cigire költi, és utána irigykedve kirabolja "a parasztot". Az a támogatandó, aki nem hajlandó megigazítani a megcsúszott tatőcserepet, és emiatt beázik, leomlik a háza.

Régen nemcsak cigányok ezek, sőt, azt lehet mondani, hogy a nem cigányok rosszabbak, durvábbak. A "kamatos pénz" sem cigány privilégium, de valóban, senki semmit nem tesz ellene. Hogy is tenne, amikor ezek az uzsorások ezer szállal kötődnek a fémorgazdákhoz, akiknek meg az érdekvédelme a lehető legmagasabb szinten van biztosítva...

A szegénység jó üzlet. Egyeseknek.
Megoldás pedig lenne, hisz' közgazdasági Nobel-díjat is adtak már a működő modellre, az asszonyok bankjára, de az nem érdeke jelenleg a hatalomnak. Honnan lenne akkor leghűségesebb embereiknek pénze tanúk, bizonyítékok eltüntetésére, sztárügyvédek foglalkoztatására, börtön helyett ideg-elme szanatóriumi rekreációra?

A cigányokat és a többi szegényt persze fel kellene emelni. Voltak is erre eredményes modellkísérletek, elsősorban a rendszerváltásnak nevezett hatalomátmentés előtti évtizedekben, a '60-as, '70-es években.

A legtöbbet talán az idős Seres Géza egykori nagylétai körorvos (no meg fogász és szemész) tett talán. A kommunizmus legsötétebb éveiben egyedüli civil szervezet, a Vöröskereszt által működtetett Tiszta Udvar-Rendes Ház világmozgalom egyik elindítója az általuk "olvasótábor"-nak nevezett táborokban felöltöztették a purdékat, megtanították őket az űrgödrös árnyékszék, sőt a vítzöblítéses klozett (WC) és a fürdőszoba használatára. Naponta ötször enni kaptak a gyerekek, tisztasági verseny, díszítőverseny is volt, de közben tényleg olvastak, olvasónaplót írtak-rajzoltak is, és beszélgettek az egyes tépmákról, amelyek valahogy mindig kapcsolódtak a higiénés és egyéb, társadalmi beilleszkedéshez nélkülözhatatlen ismeretekhez. Eredménye 10-15 év múlva mutatkozott-mutatkozik meg.