Debrecen Time
Az, igen, az. Fos. De abból is elég cifra valami, ha már ennyi embert megbetegített. Vajon miért nem lennék igazán meglepve, ha kiderülne, hogy ugyan nem a németek/európaiak elleni összeesküvés, nem a hús- és kenyér-lobby aknamunkája van a járvány mögött (mint ahogy azt az összeesküvés-elméletek gyártói már bizonyára ki is találták), hanem a gátlástalan gazdasági mohóság, azaz a "fejlődés" áldozatai a szerencsétlenek?
Adott ugyebár egy, az emberrel már emberré válásunkat megelőző százezer évek óta együtt élő baktérium faj, amely a gazdaszervezet állapotától függően hol szimbiózisban él velünk, kölcsönös megelégedésünkre, hol erőforrásainkat lopogatva tulajdonképpen parazitánk, hol meg valódi kórokozónk. (Nem tartozik e bejegyzés lényegéhez, de ellentétben a gyógyszer- és élelmiszergyárak, és különösen a természetgyógyásznak becézett különböző boszorkányok állításaival én még azt tanultam, hogy a fakultatív patogének ellen nem gyógyszerrel kell védekezni, hanem az ellenállóképesség javításával, a stressz csökkentésével.) Tájegységenként eltér a génállománya, azaz ahol az "őshonos" baktériumállomány él, az ott élő embereket nem betegíti meg, de ha valaki odautazik, látszólag indokolatlan hasmenést kaphat, amiből szinte mindig hamar felgyógyul. Ez a faj könnyen mutálódik, azaz könnyen megváltozik az örökítő anyaga és az enzimkészlete, ami miatt a korábbitól eltérővé válhat az emésztőrendszerre gyakorolt hatása. Tiszta sor, egy emberben (vagy azon kívül) megtörténik, és az epidemiológusok - ahogy értesülnek róla - napok, vagy néha órák alatt kiderítik, ki terjesztette szét, hol történhetett a mutáció.
Itt és most nem úgy történt.
Az antibiotikum-rezisztencia géneket a legkülönbözőbb fajokban használják, azok a génkezelés sikerének elsődleges, legjobban ismert jelzői. Tehát olyan élőlényekben is használják, amelyeknél teljesen irreleváns az antibiotikum-érzékenység. A génmódosítás során bevitt DNS-szakaszok időnként kiszakadnak és átjutnak más szervezetekbe is. Ez ugyanúgy előfordul a méregtermelő génekkel, mint a gyomirtószer-ellenállóságot hordozó génekkel, és pont ez a jelenség az, ami miatt a legalább középtávon gondolkodó biológusok és mezőgazdasági szakemberek nem hajlandóak az emberiség és az emberi élő környezet génkészletével játszani, csak ellenőrzött (laboratóriumi) körülmények között.
A sertés és a marha ugyanis kukoricadarát (is) eszik. A kukoricát a világ nagy részén génkezelt hibridek formájában termesztik, ugyanis Amerikában nem hajlandóak vetésváltásra (ebben rejlik az egyik versenyelőnyük, ugyanis elegendő egyetlen technológia gépsorát beszerezniük), emiatt feldúsultak a kórokozók, a kártevők és a veszélyes gyomok a kukorica-monokultúrákban. Amikor már nem győzték a vegyszerezést, kitalálták, hogy olyan géneket visznek be a kukoricába, ami pl. elpusztítja a beleharapó kukoricabogarakat és minden növény között egyedül nem hat rá az összes többi növényt elpusztító gyomirtószer. Az már ezelőtt is kiszivárgott, hogy a rovarölőszer-termelő gének megjelentek a kukoricaföldek szomszédságában élő, a kukoricától ugyancsak nagy rendszertani távolságban álló természetes, őshonos növényekben, pl. a csalánokban is, és emiatt bizonyos lepkefajok kezdenek eltűnni, meg az is, hogy bizony egyre több gyomirtószer-tűrő, teljesen más rendszertani kategóriákba tartozó, gyomirtószer-rezisztencia géneket hordozó szupergyom is megjelent, amelyek nagyon jól bírják a totálisnak gondolt mérget. A génmódosítás két, szándékosan előidézett eredménye tehát már megjelent más fajokban is. A különböző antibiotikum-rezisztencia gének akkor miért maradnának meg a kukoricában? Tehát: a marha vagy a disznó megeszi a darát, emésztése során lebontja annak keményítőjét, de a DNS-t nem emészti meg. A bennük élő kólibaktériumok annyira nem válogatósak, hogy a kukorica kromoszómáiról a mesterségesen bevitt és emiatt oly könnyen leszakadó örökítőanyag-láncokat ne kebelezzék be, és ne építsék be. Bennük nincs jelentősége sem a rovarölőszer-előállító, sem a gyomirtószer-rezisztencia géneknek sem, mert hiányzik belőlük az az enzimrendszer, de az antibiotikum-rezisztencia géneknek könnyen lehet.
A trágyával kikerülő kólibaktériumok természetesen bekerülhetnek az emberi táplálkozásba, főleg akkor, ha a multinácik további költségmegtakarítás címén az élelmiszer-alapanyagok előfeldolgozását, csomagolását fejletlen, alacsony higiénés színvonalú régiókban és/vagy népcsoportokkal végeztetik, és a háziasszonyok időmegtakarítás címén el is hiszik, hogy az az alapanyag tiszta, hiszen egyedileg csomagolt és rá van írva, hogy tisztított. A világkereskedelem következtében ezek a termelésük és esetleg a feldolgozásuk helyén is széklet eredetű kólibaktériumokkal oda is eljutnak, ahol másfajtákhoz szoktak az emberek, és hasmenést okoznak. A hasmenésre adott antibiotikumra viszont - hála az amerikaiaknak - ezek rezisztensek, viszont az ezeket esetleg lebírni tudó őshonos baktériumok nem, tehát azok pusztulnak csak ki, így erősítve fel ezek kórokozó hatását, amire esetleg az antibiotikumok miatt elszaporodó gombák még rá is tesznek egy lapáttal.
Csak jelzem, hogy hipp-hopp, és itt is kitörhet a járvány, elvégre Románia a Monsanto zászlóshajója Közép-Európában, és még mindig onnan erre folynak a vizek...
_____________________________________
Hej, ha így tudnék lottózni!
Update 2011. 06. 16.
http://index.hu/tudomany/2011/06/16/mesterseges_bakterium_okozza_a_hasmenesjarvanyt/
http://mti.hu/Pages/Default.aspx?menuid=1&lang=hun
Oroszország-EU-járvány
Orosz genetikus: a hasmenésjárványt okozó baktérium természetes úton nem fejlődhetett ki
Horváth Júlia, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, Baranov a Komszomolszkaja Pravda című lap olvasóinak kérdéseire válaszolt, és interjút is adott, amelyben kifejtette: A kórokozónak nincs köze a hétköznapi zöldségekhez, mint az uborka, paradicsom, vagy a saláta, ezek fogyasztása veszélytelen. "A járványt okozó baktérium genetikai vizsgálata kiderítette, hogy a törzs Dél-Afrikából van, és általában súlyos hasmenést okoz, de a törzs genetikai állománya 20 százalékban módosított olyan irányba, hogy ellenálló legyen az antibiotikumokkal szemben, s így az új verzió rendkívül mérgezőnek bizonyult. Meggyőződésem, hogy valamely biotechnológiai társaságnál történt szivárgás, ez a mikroorganizmus ugyanis nem fejlődhetett ki természetes úton. Hogy miért éppen Németországban jelent meg, nem tudom megmondani. De az mindenesetre furcsa, hogy éppen egy biofarmon találták meg, ez akár a biotermelés elleni provokáció is lehet" - mondta. A lap idézte az orosz Állami Mezőgazdasági Felügyelet (Roszszelhoznadzor) szakértőit is, akik szerint szinte teljesen kizárt, hogy a járvány elsődleges forrása növényi jellegű legyen, és inkább az állattenyésztésben kellene keresni a fő forrást. A Moszkovszkij Komszomolec az illetékes német hatóságoktól azt a felvilágosítást kapta, hogy a fertőzés elsődleges forrását még keresik, de nem hiszik, hogy az állattenyésztésben kellene kutatni azt, mert ezt a baktériumot kizárólag az emberi szervezet fogadja be. A kórokozó ártalmatlanná tehető, ha az ennivalót legalább két percre, legalább 70 Celsius-fokos hőmérsékletű vízbe teszik. A hasmenésjárvány már 37 ember életét oltotta ki, és Németországban mintegy 100 fővel növelte a veseátültetésre várók számát. Oroszország a múlt héten betiltotta az Európai Unió tagállamaiból származó zöldségimportot. Az európai zöldségek behozatali tilalma beárnyékolta a múlt pénteken, Nyizsnyij Novgorodban tartott Oroszország-EU csúcsot is, ugyanis tavaly az Európai Unió zöldségexportjában az orosz behozatal 34 százalékot tett ki, és a mintegy 21-22 milliárd dollár értékű orosz zöldségpiac negyedét fedte le. khj \ ktl
MTI
