Helló Kitaláltor!
Jó ez a bejegyzés... a szerben elgondolkoztam. A vaskrese szót hallottam már valahol... Vasárnap? Vaszkreszenyjá? Orosz?

Kitalátor feljegyzet · kitalator.blog.hu 2008.03.24. 10:32:12
A magyar nyelv egyházi szókincse nagyrészt szláv, pontosabban ószláv és óbolgár eredetű. Nemzetünk sokkal a Honfoglalás előtt már találkozott a kereszténységgel, sőt egyik szövetségesünk révén még a zsidó életszabályok is átszűrődtek. Elég, ha arra gondolok, hogy ősi pogány szokásként az elhalálozott elsőszülött fiú özvegyét magához kellett venni a másodszülött fiútestvérének, sőt, ha nem született, vagy elhalálozott fiúutódja, utódot, örököst kellett neki támasztani. Amúgy ez az ősi pogány szabály a Tórából való.
A honfoglalás előtt és alatt a magyarok között jelentős lehetett a keresztények száma, több ősi szálláshelyen vándor ("görög") püspökök is működtek közöttük, azért történhetett meg olyan gyorsan a nemzet megkeresztelkedése. A Bizáncból küldött hittérítő szerzetesek, püspökök a pusztai nomád kultúrát értő elszlávosodott bolgár-törökökök voltak.
A mai orosz vaszkreszényije szó valóban vasárnapot jelent, és feltámadást, mert a vasárnap, minden vasárnap a Feltámadás ünnepe:
"Ez ama jeles és szent nap, szombat után az első, a királyok uralkodói ünnepe és az ünnepélyek ünnepélye, melyen áldjuk Krisztust örökké."

Kedves Kitalátor!
Én a modern oroszból vasárnapra gondoltam. Köszi az infót. És a plusz anyagot is. A kazárok, vagy a böszörmények, akire gondolsz... bár a böszörmények muszlimok voltak asszem...

A kazárokra gondoltam, hiszen a - élükön a kangánnal - az egész Kazár Kanganátus felvette a zsidó vallást. Utódaik a mai zsidóság többségét kitevő askenázi zsidók, akik közül csak azoknak van valós "ószövetségi" eredete, csak azok tudják visszavezetni családjuk eredetét Izrael 12 törzsére, akik szeffárd ősökkel is bírnak. A többiek "a 13. törzs".
A böszörmények muszlim kereskedők voltak, jóval a török hódítás előtt kaptak kereskedési és egyéb szabadságjogokat, (nemzetiségi és vallási autonómiát) a Magyar Királyságban. Nagyrészt kihaltak, a megmaradottak asszimilálódtak.

Hopppá!
A kazárok meg szomszédok voltak... valahol olvastam, de olyan helyen, ami hitelesnek tűnik, hogy a kazároktól tanultuk meg az államszervezést. Amikor a magyarok elstartoltak ide, a kazárok szomszédos állam voltak, és annak a szervezési elveit honosítottuk meg itt a Kárpátmedencében, amivel megmaradt itt Magyarország, pedig sem a kelták, sem a bolgárok, sem a szlávok nem tudtak ilyent csinálni...

Hmm, most intenzíven lovaglok, rá kéne gyúrnom egy kicsit az íjászatra, és az oroszra, majd felderíteni ezeket a területeket, hátha akad ott még valami. Ha a fenti három megy, tökbaleknak csak nem néznek...

Az államszervezés tanulásában tudtommal nem szorultunk a kazárokra (a szkíta-szittya népek közül több fenn tudott maradni teljesen eltérő etnikumú és kultúrájú közegben is), esetleg a számmisztikát vehettük át tőlük, bővebben =>statisztika, =>minőségbiztosítás. Méghogy a történelem nem ismétli önmagát!

Azokon a területeken manapság leginkább (golyóálló) terepjáróra, géppisztolyra, a völgyenként posztoló rendőrök részére egy-egy doboz sörre vagy cigire, sok-sok egy- és ötdollárosra és egy jó helyi kísérőre van szükség. Meg nagy szerencsére, hogy az utóbbi közel 100 év folyamatos háborúi és hadgyakorlatai után zugrégészkedés közben ne működőképes harckocsiaknát találj...

Kagán, nem Kangán. A kazárok fejedelme a kagán volt, és ugyanakkor a kazárokat kangároknak is nevezték.

Kedves Kitalátor!
Át tudnál küldeni egy linket, hogy hol van a Kazárokról a neten? Kazahsztán merre van onnan?

Amúgy meg, azt hiszem, nem a terepjárót, hanem a lovat kéne preferálnom arrafele... kocsival eleve bukta a dolog...

Kedves Gildor!
Sajnos vannak olyan adatok, amelyek nem, vagy nehezen érhetők el a neten. Részletes információ helyett legtöbbször csak az érdeklődés felkeltéséig juthatunk. Próbáltam párat összegyűjteni, de ha tényleg van arra úticélod, keress nyomtatott anyagokat is. Azt sem fogsz sokat találni, pláne magyarul. Néhány címet azért küldök, nem vagyok a téma szakértője, de ne rajtam múljon az utad sikere:

magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/25_szam/07.html

home.claranet.nl/users/nickl/tempfli-mitadott.html#fnverweis10

www.feek.pte.hu/feek/feek/index.php?ulink=624

Száraz György: Egy előítélet nyomában. Magvető, Bp. 1986.

S. Nagy Katalin: Voltak ünnepek? Kulturális identitás az 1945 után született zsidó nemzedékeknél. Valóság, 1990/6. sz.

Tóth Sándor László: Levediától a Kárpát-medencéig. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 14. Szeged, 1998.

Bakay Kornél: A nemzeti királyeszme az Árpád-korban. Belvedere Meridionale, 1999. 7–8. szám

Pirigyi István (posztumusz írása): Görög katolikusok Magyarországon in: A keleti kereszténység Magyarországon Szerk.: Doncsev Toso és Szőke Lajos (Kisebbséggkutatási könyvek) Lucidus Kiadó Budapest, 2006 ISBN: 9789639465404

A források "természetesen" gyakran ellentmondanak egymásnak, és azokat az információkat, amelyek tabukat sértenek, valakik igyekeznek lehetőleg nyom nélkül eltüntetni, vagy ha már a Guttemberg-korszakból valók, cáfolni. Érzékeny a téma.

Persze az igazi alapművet nem is történész írta: (Arthur Koestler: A tizenharmadik törzs )

De vannak ám az ahhoz a tájegységhez kötődő és időben a jelenhez jóval közelebb eső talányok is, amelyekről szintén nem találtam semmit a hálón. Ilyen pl. a Russkigas is, amely emlékeim szerint (legalábbis 3-4 éve még) a MOL-csoport tagja (volt), és amelynek a biztonsági-üzemeltetési szolgáltatást a stratégiailag rendkívül jól eltalált telephelyein egy lovas íjász szervezet biztosította. Ráadásul valami köze vagy a Russzkigaznak, vagy a lovas íjászoknak a Veres szocialista pénzügyminiszter diliflepnis börtöntöltelék ÁFA-zsonglőr kovácsmester barátja, Kabai üzelmei kapcsán a hetekben hírekbe került hajdúhadházi lőszerbontónak is…

(„A magyarok nyilaitól ments meg uram minket!”?)