Feltárcsáztam tehát a 112-őt, ahnnan vagy egy percnyi csörgés után egy női hangú automata közölte, hogy türelmet kér, valamennyi munkatársuk foglalt. Majd' 5 perc csörgés után végre valaki felveszi a kagylót, és beleszól (tartalmi idézet, az eredeti a HBM-i RFK szerverén):
- Tessék, rendőrség!
Mire én ahogy tanultam:
- Jó estét kívánok, (pl.) Gipsz Jakab vagyok. (Szünet vagy 20 másidpercig.)
_ Tessék!
- Csak gondoltam, hogy bemutatkozik, de mindegy. Könnyű dolguk lesz a baleseti helyszínelőiknek (És elmondtam mit láttam).
- Köszönöm, szólok a TITÁSZ-nak.
- Nem ártana a csatornázóknak sem, mert a szádpallóktól nagyon hiányzik valami tábla.
- A csatornázók ilyenkor otthon alszanak, de szólok a táblásoknak is.
- Jó köszönöm. Mindig ilyen sokára lehet felhívni önöket?
- Ne is mondja! Egyedül vagyok telefonügyeletes az egész megyére.
- No ott is? Négy ember munkáját két ember végzi, egy fizetésért?
- Ebbe inkább ne menjünk bele, ön megtette a bejelentését, én meg intézkedem. Vissz hall!
Két óra elteltével persze semmi sem történt.
Lehet, hogy rövidesen indiai callcenteresek lesznek a 112 végén is?
A Rendőrség lezüllesztése, renoméjának elqurása engem már a módszerváltás előtt beindult gyár-leépítésekre emlékeztet, akkor is az volt a lényeg, hogy a privatizáció előtt jól "leócsították" a meglévő cégeket, hoy szaré'húgyé' felvásárolhassa a menedzsment, vagy eladhassák olyan cégeknek, amelyek kifürkészhetetlen, de közeli kapcsolatai vannak a menedzsment egyes tagjaival.
Be kell-e mutatkozni a rendőrnek a telfonba?
És ki akarhatja megvenni áron alul a Rendőrséget?