Kitalátor

A családi legendák szerint egyik ősöm volt az, aki - ha nagy a szükség, közel a segítség alapon - Budán a hegyvidéken járva beguggolt egy fenyőfától takart sziklahasadékba, és aztán egy utcával lejjebb "megtalálta" a szeplősök éttermét, merthogy az a sziklahasadék az étterem ventilátorának légbeszívó nyílása volt. Ez az én jussom is, hihetetlen érzékkel találom meg a nagy rendszerek kis testi hibáit, és szeretném, ha azokat más is kiröhöghetné. Mottó: Ami nem vidám, az nevetséges! [Feljegyzet = blog (magyarul).]

Friss topikok

Minden: kezdet

2006.11.23. 18:43 Kitalátor (másként) gondolkodó

(Csodálatos érzés, amikor egy felnyíló üres lap minden feszítő gondolatot kiolt.)

Már belefásultam az intézményesített hülyeségbe, ugyanis holnap tudom meg (vagy megint nem) hogy azt az állami intézményhálózatot, ahol dolgozom, hogy szervezik át, és ez hogyan érinti személyes sorsomon kívül öt gyermekem és első unokám sorsát.

Néha úgy érzem, hogy legszívesebben megfogadnám (állítólag antidepresszánsoktól) boldog elméjű miniszterelnökünk szavait, és amíg el nem érjük a szocializmus/euro bevezetését, és átmenetileg kivándorolnék Írországba vagy Ciprusra.
Kánaánt hagyjuk, az nekem totális genetikai diszkrimináció következtében régen elúszott, most már meg ólom- és tűzérzékeny lett a bőröm. Meg különben is csak magyarul beszélek. Na jó, 200g vodka után kicsit oroszul is, de csak rövid ideig...

A dolog úgy történt, hogy 1988 februárjában, letöltve az egyetem utánra hagyott sorkatonai szolgálati időmet, állást kerestem. A szülőfalum környéke (Cserehát) már akkor sem kínált túl nagy távlatot, feleségem sem igazán akart odamenni dolgozni (bevonulás előtt nősültem), Debrecenben meg úgy tűnt, ráment a pajor a babérfák gyökerére, mert - nekem legalábbis - nem túl sok babér akart teremni.
Sajtóból, de főleg érintett származású küretkanál-szökevény katonai írnokunktól (nyitott gerinccel született, de meggyőződése volt, hogy nem férfi az, aki nem volt katona) úgy értesültem, hogy Izrael fogad más vallású (keresztény) kibucnyikokat is. Ki is néztem egyet, Betlehem mellett, amit szatmári zsidók alapítottak, és a mai napig egymás között csak magyarul beszélnek. Én, mint fiatal agrármérnök sokat tanulhattam volna, mert a világ legfejlettebb állattenyésztésében és kertészetében dolgozhattam volna, ők meg jól jártak volna velem, mert agrármérnöki végzettségemet igazi parasztgyerekként szereztem.

A heti munka után szombatonként jobban kitakarítottam volna az istállót, mint három arab, én meg örömmel mentem volna pár km-t a Születés (nem mellesleg görög katolikus, ottani szóval melkita) Székesegyházába vasár- és ünnepnaponként szent és isteni liturgiára. Arra is gondoltam, hogy születendő gyermekeink ott a porban nemcsak bolhát szedhetnek össze, hanem 3-4 nyelv ismeretét is.

El is mentem érdeklődni Debrecenbe, a Bajcsi-Zsilinszky utcai izraelita hitközségi irodába, ahol bizonyos Kertész úr fogadott. Elmondtam, meghallgatott, szabad szemmel megröntgenezett, majd közölte, hogy szinte mindent jól tudok, a dolog egy apróságon múlik: ha van a feleségemnek legalább egy zsidó nagyszülője, lehetőleg nagymamája, mert azt látja(!), hogy nekem nincs, két héten belül indulhatunk, még a repülőjegyet is ingyen adják.
 
Ekkor értettem meg, mi is az, hogy genetikai diszkrimináció.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kitalator.blog.hu/api/trackback/id/tr5518592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

CyB 2006.11.24. 06:45:57

Olvastal valamit es totalisan felreertelmezve hulye peldat hoztal ra...

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2006.11.24. 20:37:46

Kedves CyB!
Ez a fikázás valahonnan ismerős. A stílus (ez esetben a fika) meg hát maga az ember. Az persze semmit sem jelent, hogy nem igaz.
Tehát lassan írom, hogy Te is megértsd: nem olvastam, hanem tapasztaltam. Bár lehet, hogy egyesek szerint ez nem genetikai diszkrimináció, csak egyszerű fajelmélet, de magas fokon. Tény, hogy nem az volt a baj, hogy nincs glutamát-allergiám. A baj az volt, hogy nem hordozom sem én, sem feleségem - legalábbis bizonyíthatóan - Sára génjeit. Ábrahám génjeit ugyebár hiába hordozom talán, ugyanis valami régi zsidó legendában a magyarok mint hagarita nép szerepelnek. A Sára-gének hiánya meg szerintük fogyatékosság.
Belegondolok, micsoda műbalhé lenne abból, hogy ha a magyar állampolgárságot (és nem a munkavállalási engedélyt, mint ott) minimum 25% magyar vérhez kötnének.

ern0 · http://linkbroker.hu/ 2006.11.26. 00:15:01

Ha kicsit és keményet tolnál, talán nagy szerencsével elsikamlana a ventilátor lapátjai közt, de látom, te biztosra mész, belefosol.

Ne szívd mellre a kommenteket, csináld.

A témához: hát igen, Izrael nem a szekuláris állam mintaképe. Valahol olvastam, hogy az ingázó dolgozókkal együtt lassan több az arab (plusz palesztin, meg még ami, nem értek a lovakhoz) nemzetiségű rezidense, mint a zsidó, azt hiszem, még hallani fogunk róla.

Ramparamparam 2007.02.10. 00:43:55

Nemtom, látom Te rutinos vagy, arra lennék kíváncsi, hogy tapasztalatod szerint HONNAN A RETKESBŐL tudják ezek, hogy ki honnan való?

Mert Én pl. sokakról meg tudom állapítani, de ezek olyan tökéletes, őszinte bizonyossággal tudják egymásról, hogy az megdöbbentő.

Tipp???

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2007.02.10. 22:31:03

Ramparamparam!

Egy tapasztalat nem rutin.

Azt viszont biztos állíthatom, hogy nem veleszületett, genetokai adottságuk.
Van egy sötétszőke hajú, kese bajszú, zöld szemű jó barátom, Laci. Ősei, amit tudni lehet, az ezerszáz éve kialakult ruszin-magyar kettős identitású magyarságból valók. Kisgyermek korában legtöbbet a nagyanyja nevelte, aki viszont szombatonkét begyújtani járt a miskolci zsidókhoz, tehát igazi (és nem politikai) sábeszgój volt. Laci annyira megismerte őket, hogy nem egy olyan zsidóban felélesztette az identitástudatot, akinek már a nagyszülei is elvesztették azt. Egyik felejthetetlen élményem róla, hogy vacsora utáni borozgatás közben minden általam ismert "munkásmozgalmi dalt elénekelt jiddisül, az eredeti, nem indulószerűsített dallamán.

No ez az én Laci barátom, amúgy művészettörténész (is), eljutott kies Moldvába. A szucsávai piacon már messziről látta, hogy ott vannak olyan fazonú bőrkabátok, amilyet évek óta szeretett volna venni. Közelebb érve látta, hogy a kabátokat egy igazi, ránézésre a XIX. századból ott felejtődött pajeszos , kaftános, kalapos, bagót rágó zsidó árulja. Lacinak amúgy is remek a nyelvérzéke (általános vélemény szerint, ha iszik egy kicsit, minden nyelven ért és beszél), eszébe jutott a kisgyerekkori begyújtásokból és az ott szerzett pajtásoktól összeszedett szókincs, és szép jónapot kívánt a bőrösnek, persze jiddisül.
Az megdermedt, lefagyott, mint az akciós laptop a vistától. Semmije sem mozdult másodpercekig, aztán a szeme szép lassan letapogatta (néhány hullámhossz-tartományban), aztán, ahogy megvolt a szkennelés, egy pillanat alatt kiköpte a félre dermedt bagó-galacsint a szájából, széttárta a karját, elvigyorodott és felkiáltott:

Isten hozott drága magyar testvérem!

Aztán következett a szinte rituális alku, utána pedig irány a kocsma, ahol a kezdeti árkülönbözet többszörösét megitták beszélgetés közbe. Kiderült, hogy az öreg zsidónak már a szülei is Moldvában éltek, ő egyszer volt Magyarországon, kisgyerek korában, Máramarosszigeten, mert akkor az átmenetileg újra Magyarország volt. A családi tradíciókat megőrizve ő ott, a Moldva szívében megmaradt magyar zsidónak, annyira, hogy néhány jiddis szóból, egy tüzetes megnézés után kispekulálta, hogy Laci csak magyar lehet.
"Nagy titok ez"
Vagy az ún. alakérzék.
süti beállítások módosítása