Kitalátor

„Egy nap alatt elfogyott a nagyobb patikákban a kullancs elleni védőoltás. A vakcinából korlátozott mennyiséget szállított a külföldi gyártó az általa kiválasztott gyógyszertárláncnak” - írta a hírTV. A „kullancs elleni védőoltás” kifejezésre a Google meg kb. 3300 találatot adott.

„Mivel idén már nem tud szállítani, az oltás valószínűleg egész évben hiánycikk marad. A felnőtteknek kifejlesztett oltás egész Európában hiánycikk, amit a gyártó a megnövekedett kereslettel magyaráz. A készletek kimerülésében állítólag a foci-Eb is szerepet játszott, mert Ausztria és Svájc a kontinensviadal előtt a kullancsveszélyre figyelmeztette a szurkolókat. (hírTV, 2008. július 26.)”

Biológiából részképesség-hiány miatt (nem kell azt szégyellni, pl. én is diszgráfiás vagyok, azóta olvasható az írásom, amióta megvettem az első nyomtatót) felmentett olvasóink kedvéért szeretném újból jelezni: KULLANCS ELLEN NINCS VÉDŐOLTÁS!!! Éppúgy nincs, mint ahogy többek között szúnyog, bolha, rüh, tetű és róka ellen sincs. Meg hattyú és vaddisznó ellen sincs. És tehén, légy, sőt varánuszgyík, valamint kurvák és – gondoljunk csak Hajdúhadházra, az ott napjainkban dúló nagy járványügyi eseményre és állami egészségügyi hatósági beavatkozásra – cigányok ellen sincs.

A járványokat, betegségeket, fertőzéseket terjesztő állatok egy része, különösen a külső élősködők közül néhány, így a kullancs – pontosabban egyes kullancs-fajok – ellen ugyan elképzelhető egyfajta immunológiai védekezés, de az sem védőoltás, hanem túlérzékennyé válás lehet. A külső (vérszívó) élősködők nagy része, például a kullancs ugyanis az élősködés, vérszívás első szakaszában helyi érzéstelenítőt és véralvadásgátlót fecskendez be a szúrása helyén, és gyakran csak akkor válik érezhetővé, amikor jóllakott és megfertőzte „táplálékforrását” a köztigazdaként magában hurcolt kórokozókkal, esetleg belső élősködőkkel. Magától is kialakulhat akár a vérszívók szájszervéből befecskendezett anyagokra valamiféle allergia, ami miatt azonnal égő-viszkető érzés jelentkezik, ahogy – például valamelyik kullancs-faj – megkezdi a kártételét. Így azonnal el tudja távolítani az élősködőt, nem kell megvárni, amíg jóllakik és fertőz. A favágók, egyéb erdei munkások közül sokaknál alakul ki emberi, orvosi beavatkozás nélkül is ilyen allergiás reakció, hátránya a gyakori viszketés, a csípés körül azonnal megjelenő égő piros pöttyökkel, előnye meg az, hogy gyorsan észreveszik a támadást, eltávolítják a kullancsot és nem kapnak komolyabb fertőzést.

Ugyancsak a részképesség-hiányos olvasóink kedvéért kénytelen vagyok ismételten leírni azt az egyszerű tényt, hogy védőoltás csak a betegségeket kiváltó kórokozók ellen létezik, a kórokozókat terjesztő állatok (emberek) ellen nincs. A kullancsfajok által Európában is terjesztett mintegy 30 ismert kórokozó közül egyetlenegy, az agyhártya- és agyvelőgyulladást okozó vírus ellen kifejlesztett védőoltás kapható széles körben. A többi kórokozó elleni védőoltások kifejlesztésének a lehetőségét is kutatják, de tudomásom szerint közforgalomban még egyiket sem lehet kapni.

És bizony: nemcsak kullancsok terjeszthetnek fertőzéseket. A szúnyogoktól pl. maláriát, a bolhától pestist, a rühtől bőrgyulladást, a tetűtől tífuszt, a rókától veszettséget, a hattyútól madárinfluenzát, a vaddisznótól bél- és izomférgeket, a tehéntől újabban kergemarhakórt, a légytől szaporafosást, a varánuszgyíktól hullamérgezést, a kurváktól nemi úton terjedő betegségeket, a cigányoktól többek között fertőző májgyulladást is lehet kapni. (A buziktól, neobolsevikektől meg hányingert, de az nem tartozik ide. A szellemi fertőzések ellen végképp nincs védőoltás.) A hatósági állatorvos mindig hatékonyabban tud harcolni a járványok ellen, mint a tisztiorvos, ugyanis utóbbi nálunk Európában (szemben állítólag az USA-val) nem rendelheti el a fertőzött és fertőzés-gyanús egyedek kiirtását és megsemmisítését.

A szakembereknek nem mindegy, hogy a fertőzést terjesztő élőlény megbetegszik-e a kórokozótól, vagy „csak” közvetíti, de a beteg számára egykutya. Persze, a megelőzésnek itt is nagy szerepe van, de azt nem védőoltással, hanem a fertőzést terjesztő élőlények elkerülésével, szükség és lehetőség szerint irtásával lehet elérni. És természetesen az általuk terjesztett betegségek egy része ellen van védőoltás. Tehát aki lakóhelyi- vagy munkakörnyezete, életmódja miatt fertőzést nagy valószínűséggel terjesztő élőlényekkel kerül rendszeresen kapcsolatba, az oltassa be magát – ha lehet - az általuk terjesztett fertőző betegségek ellen, vagy változtassa meg a környezetét, életmódját!