Tegnap Ma 21 éve történt, de csak május 5 körül tudhattuk meg a meghamisított híreket, persze mismásolva, egyszerre enyhítve és túlozva. Napokon belül megszületett a vicc (lásd az előző bejegyzést):

-         Mi Paks szláv neve?   
- Csernobúgyet           

A II. Világháború után ez az esemény idézte elő a XX. században a legnagyobb demográfiai torzulást. Több százezer ártatlan áldozat életét oltották ki. Védekezésre képtelen áldozatok százezreit pusztították el, aljas indokból és nyereségvágyból. Legtöbben Angliában és a skandináv országokban haltak meg. Pedig teljesen biztonságban érezték magukat, hiszen az anyjuk méhében éltek. Addig. Addig, amíg a média meg nem győzte a "szülőket", az "anyákat", hogy ugyan a felnőtt embereknek nem okoz ugyan semmit ez a sugáradag (tényleg, néhány repülőútból is összejöhet annyi), no de a magzatok, azok aztán mind mutáns torzlényként fognak a világra jönni, akikkel csak a baj lesz, akiket egész életükben jó drágán gondozni kell.

De legalább jól jártak a kozmetikai cégek, amelyek a mai napig felvásárolják az anyjukból kitépett embereket, és anyáknak, nagymamáknak, eredetileg hímneműnek született média-közszereplőnek tényleg hatásos ránctalanító krémeket készítenek belőlük.

A Kossuth adón egész nap diszkréten emlegetik a sugárzás-témakört. Érthetetlen a sugárzó ócskavas esete is; azt azért nem hiszem, hogy fémgyűjtő cigányok lefűrészeltek volna reaktor-darabokat is. Nekem (minden titkos értesülés nélkül) a Magyar Honvédség leszerelését végző alkoholista aktív és passzív állományú katonatisztek bunkósággal vegyes trehánysága jutott eszembe a hír hallatán.

Aztán újra feldobták a trafóállomás-gumicsontot. Ha pénzért írnék, lehet, én is megtenném: hálás téma, ellentmondó információk, természettudományos és ezoterikus érveket lehet könnyedén pro és kontra gyűjteni különösebb fáradtság nélkül.

De mivel nem, ezért annyit tehetek, hogy segítek tisztán látni.

Egy objektum szennyezheti a környezetének a talaját, általában kifolyó folyadékokkal, másodsorban kihulló szilárd hulladékkal. Szennyezheti a környezetének az élővizeit is, ugyanúgy, mint a talajt. A levegőt porral, gőzökkel, gázokkal szennyezheti, és ott van még a fizikai szennyezés, a különböző hullámokkal, az egyszerűség kedvéért zajjal/rezgéssel, valamint ionizáló/nem ionizáló sugárzással.

Egy trafóállomás ionizáló sugárzást nem bocsát ki. A talajt, élővizeket működése nem veszélyezteti, bár a katasztrófák esetén kiömlő trafóolaj és az égő PVC-szigetelés füstje ugyanolyan hatású az emberi egészségre. Rákkeltő.

Por, gázok sem jutnak ki a működés és a karbantartás során, bár az USA által az erőművek és elosztó-állomások ellen a Vajdaságban és a Bánságban magyarok ellen is bevetett grafit-bombák (melyek önmagukban is rákkeltők) könnyedén okozhatnak ilyen szennyeződést is.

Marad a nem ionizáló sugárzás, a zaj/rezgés és a gőzök.

A panaszok a nem ionizáló (elektromágneses) sugárzásról szólnak, és ez jó, mert jól meg lehet cáfolni. Jobban, mint bemérni, mert a háztartási elektromos hálózat és berendezések a közvetlen falszomszéd vagy padló alatti trafóállomástól nagyobb "zajt" keltenek a lakásokban.

A zaj/rezgés már érdekesebb téma. Azt azért tanítják, hogy az infrahang-terhelés ártalmas, hogy pszichés és szervi elváltozásokat idézhet elő, a szívritmus-zavartól a hallucinációig, de ezt nem szokták mérni panasz esetén, mert a panasz tárgya a sugárzás.

Ugyancsak nem szokták vizsgálni a trafóolaj párolgását sem, pedig az a gőz igazoltan rákkeltő, ugyanúgy, mint az égő szigetelés, illetve az ép szigetelésből az öregedés során kipárolgó lágyító és tűzgátló anyagok.

A panaszkivizsgálások eredménye a következőket szokta eredményezni:

1. A panasz megalapozatlan. A trafóállomás mellett/fölött mérhető elektromágneses sugárzás nem éri el a jogszabályban engedélyezett határértéket. Ha elérné, pár méter huzallal annyi áramot lehetne lopni, hogy nem kellene fűtésre költeni.

2. Hülye a panaszos, pontosabban tünetei pszichoszomatikus eredetűek. Tulajdonképpen ez gyakran igaz, de a tényleges kiváltó okot, az infrahang-terhelést nem vizsgálják.

3. A daganatos megbetegedések gyakorisága nem is magasabb az ilyen lakásokban élők között, mint a lakossági átlag. A PCB-tartalmú trafóolajok, az égő PVC füstjének dioxin-tartalma, a szigetelések öregedése, keményedése során felszabaduló ún. ftalátok által beindított rosszindulatú folyamatok 10-20 év után okoznak panaszokat, tüneteket. Ezekből az anyagokból hajlamos embernél egyetlen molekula is beindíthat egy rosszindulatú folyamatot. Aki teheti, az meg jóval hamarabb elköltözik az ilyen lakásokból, és az esetleges betegséget nem hozza összefüggésbe a trafó-hatással. Aki meg marad, az (lehet, hogy az infrahang-terheléssel összefüggésben) dohányzik, iszik, és/vagy öregsége miatt nem költözik, abban az életkorban betegszik és hal meg, amikor egyébként is „illik”.

4. A daganatos megbetegedések gyakoriságának esetleges növekedése a tudomány mai állása szerint nem lehet összefüggésben az elektromágneses sugárzással. Az erőtérben dolgozó munkások között sem gyakoribb a rák, mint a lakosságban a hasonló korú és nemű emberek között. Persze, hogyne. Egyrészt már az sem mindegy, hogy valaki mennyi időt tölt az ártalmas berendezés közelében, heti max. 40, vagy min. 100 órát, és ugyebár, ezek az állomások automatizáltak és távvezéreltek, másrészt meg nem is az elektromágneses sugárzás okozza a rákot.   
Az áramszolgáltatók - szemben a jogszabályi előírásokkal - rákkeltővel végzett tevékenységükről egységesen nem tettek, nem is tesznek bejelentést az ÁNTSz-ekhez, „máshogy, felsőbb szinten intézik el”, tehát a dolgozókat és a munkahelyek légterét nem is vizsgálják ezzel kapcsolatban, egyáltalán ez a tényező be sem kerül a kockázatbecslésbe. Hogy odafent ki milyen kocsival jár, vagy hol nyaralgat az áramszolgáltatók pénzén, az nem publikus. Különben is, csak nemzetközi alapítványoktól nyert ösztöndíjak segítik tudományos munkásságukat.

Az egészséges és biztonságos környezethez és a közérdekű információkhoz való hozzáféréshez kapcsolódó alapvető és alkotmányos emberi jogaink meg így senkit nem érdekelnek.