Pár nap alatt két híressé vált magyar elmebajnok.
Először egy rendőr lelövi szolgálatleadás előtt/közben a szolgálati helyiségben/liftben a másikat, aztán ma meg egy megzsarolt vállalkozó fogta és bevitte a rendőrségre a neki küldött pukkancsot. /Az információk ellentmondók…
Azt már megtanultuk, hogy rendőr a szolgálati fegyverével nem maradhat kettesben, mert akkor előbb-utóbb leszopja, és attól a stukker is könnyen eldurran. De ez, hogy már a társukkal sem lehetnek biztonságban, nehezen emészthető.
Nem tudom, mi lehet az oka.
Meg lehet magyarázni azzal, hogy elégtelen a pályaalkalmassági vizsgálat. Nehezen tudnám elhinni. Elképzelhető ugyan, hogy pályára alkalmatlan, sérült személyiségű pszichológusok vizsgálnak csak, akik máshol nem tudnak elhelyezkedni, de ennek ellentmond az, hogy a rendőrségi állásokat nyilvános pályázattal töltik be. Az már hihetőbb, hogy "leszóltak", hogy ne keménykedjenek a rendőrnek jelentkezőkkel, mert így is kevesen vannak.
Valószínűbbnek tartom, hogy amikor felveszik őket, még egészségesek pszichésen is. Azután történik valami. Vagy a kiképzés, a továbbképzések, vagy egyszerűen a munkakörülmények elnyüvik a cérnát, és durr. Valaki meghal.
Egyszerűbben: Vagy őrülteket vesznek fel, vagy maga a rendőrség szervezeti rendszer őrült, és aki tagja lesz, alkalmazkodik.
A másik, a megzsarolt pécsi vállalkozó.
Mi kell ahhoz, hogyha valaki talál a kertjében egy bedobott zacskót, kinyissa és elkezdje leltározni a tartalmát? És ha "csak" beleszart egy "A" hepatitiszes? Vagy ha egy "taknyoscsirke" van benne? Vagy csak szemét?
De ha már egyszerre bátor és kíváncsi, és mindent megnéz, megszagol, sőt megkóstol, amit ismeretlenek bedobnak az udvarára, mi az az impulzus, amitől egy ember megfogja a bombát és a zsaroló-fenyegető levelet tartalmazó reklámszatyrot, végigdzsesszel vele a városon és beviszi a rendőrségre, mintha talált tárgy lenne? Csóri rendőr nem győzte elég gyorsan kivinni, rá is faragott. Ha lett volna szeme a bombának, akkor vagy annak a kezében robban, aki csinálta, vagy annak, aki képes volt végigvinni a városon. Lehet, hogy buszra is szállt vele, bár akit így zsarolnak, biztosan kocsival ment. És mi történt volna, ha akkor durran, amikor terhestornáról jövő várandós kismamák mennek mellette a járdán, ijedtében elrántja a kormányt és 10-20 × 2-3 életet olt ki, vagy tesz tönkre? Vagy ha egyszerűen egy osztálynyi gyereket tipor le az autójával?
Milyen kommunikációs csatorna tudná eredményesen közvetíteni azt az üzenetet, hogy ha valaki bármilyen veszélyes tárgyat, fegyvert, sugárzóanyagot, robbanóanyagot, fertőző anyagot, mérget talál, ne vegye fel, ne tegye a csomagtartójába, ne szálljon vele villamosra, ne fűrészelje szét, ne rakjon rajta tüzet? Ma, amikor mobiltelefon nélkül alig lézeng valaki, igazán nem igényelne túl nagy előképzést és erőfeszítést, hogy szóljon a rendőröknek, és majd ők eldöntik - jól vagy rosszul -, hogy mi a teendő, ahelyett, hogy civilek (önmaga, családja, ártatlan járókelők) életét, egészségét veszélyeztetné.
A tévedések elkerülésére: Kár a rendőrökért is, de ők kapnak kiképzést arra, hogy ilyen helyzetekben mit tegyenek. A megzsarolt vállalkozót is sajnálom, de nem értem, miért nézte véres kardnak a tescós zacskót.