Palee keresetlen szavakkal kéri számon Tóta W Árpád híveinek és epigonjainak, az ún. Árpifanoknak egyoldalú megnyilvánulásait és szuperszelektív látásmódját: " (...) Hogy a fenébe lehettek ennyire sötétek, agymosottak és vak hívők?!!? És ti vádoljátok ezzel a vallásos embereket?!!? Szánalmasak vagytok! (...)"
Néhányszor, pár helyen, többek között a korábbi feljegyzeteimben is leírtam már, hogy az ateisták embervoltunkból adódó hit-igényüket tabukkal és bálványokkal igyekeznek kielégíteni, több-kevesebb sikerrel. A simább agyúaknak ez elég is, egy-két sztár-bálvány, a horoszkóp és a PC fogalmazás, ami netikettként tölti fel a barázdáikat. Az értelmesebbeknek ez kevés, a fájdalmas ürességet ezért sziporkázó Isten- és nemzetgyalázásokkal igyekeznek legalább bevilágítani. Megy is az egy darabig, aztán vagy a tudat reped, vagy az aorta. Tehát ez a tünet, amiről Palee ír, nem szánalmas, hanem természetes, és bizony a mi hibánk is, mert mi nem mutattuk meg nekik hitelesen az egy igaz Istent. Félinformációik eredménye egy tényleg nevetséges és szörnyű kép valami istenféléről. Nem tudom, melyik szentünktől származik, de igaz:
"Abban az Istenben, amiben Te nem hiszel, én sem hiszek."
Hasonló ez ahhoz a jelenséghez is, amit egy antialkoholista, kifejezetten egészség-központú protestáns kisegyháznál lehetett megfigyelni a ’90-es években Magyarországon is: A terápiás vagy prevenciós céllal napi egy evőkanállal kezdett svédkeserű fogyasztás a hívők nagy sokaságánál napi két-három féldecire is felment, természetesen egészségügyi célból. Ugyancsak széles körben terjedt el közöttük a különböző „csodagombák”, „életkristályok” fermentumát fogyasztani. Ezek gyakorlatilag két kategóriákra sorolhatók. A cukros vízzel etetett „életkristályok” munkájának eredménye egyfajta 4-10%-os alkoholtartalmú, enyhén szénsavas, tkp. sör lett. A tejoltásra használt gombák gyakorlatilag kumiszt állítottak elő, attól függően, hogy tettek-e cukrot a tejbe, az 1%-os alkoholtartalmútól a 6-7%-osig. Nem reprezentatív felmérésem szerint egyébként a vonatkozó antialkoholista kisegyház hívei sokkal jobban szeretik a kefírt, mint a joghurtot. A kefír is tartalmaz 1% alkoholt.
Kefírtől és csodagombák váladékától ugyan tudtommal még senki sem rúgott be, de ez akkor is jelez valamit:
Ha felmerül valami emberi szükségletünk, akkor is ki akarjuk elégíteni, még ha az nem is tudatosul bennünk. Ilyen emberi szükségletek a transzcendencia és az erkölcs. Ha nem jutunk valódihoz, csinálunk magunknak pótszereket.
Így lett Tóta W Árpádból is aranyborjú.