Az ÁNTSZ-ek megyei és városi intézetei január 1-től megszűntek, a jogszabály rendelkezik ugyan a regionális és kistérségi intézetek felállításáról és a regionális intézetek vezetőiről, de a kistérségi intézeteknek nincs vezetője, nincs bélyegzője, de van fejléce, nem történt központi intézkedés a folyamatban lévő ügyek sorsáról. Hiába tudná esetleg egy "kistérségi tisztiorvos" (nincs ilyen törvényes titulus), hogy a már megjelent jogszabály-módosítások alapján mit kellene tennie, ugyanis az ÁNTSZ annyira hierarchikus szervezet, hogy ahhoz képest az Atosz-hegyi ortodox szerzetesek "köztársasága" egy liberális vircsaft, tehát utasítás nélkül nem tehetnek semmit.
Nincs szabályozva a megszűnt szakhatósági tevékenységek körébe tartozó ügyek sorsa.
A munkavédelem úgy vette át a munkaegészségügyet, hogy sehogy, az érdemi vizsgálatok pl. a foglalkozási megbetegedések kivizsgálása azokra a munkáltatóktól anyagilag függő foglalkozás-egészségügyi orvosokra lett bízva, akiket az esetek többségében felelősség terhel azok kialakulásáért, mert vagy az alkalmassági vizsgálatokat nem végezték el becsülettel, vagy a kockázatbecslésben nem vettek tevékenyen részt, csak aláírták, esetenként meg azt sem tudják, miért veszik fel a pénzt.
A munkahelyi rákkeltőket továbbra sem vizsgálja a munkavédelem, de a kockázatcsökkentés eszközeivel már nem rendelkezik a maradék-ÁNTSZ. Az igazán hatékony megelőző intézkedéseket a létesítés során lehet megtenni (szakhatósági előírások...), és nem akkor, amikor 15-20 év múlva megugrik a rák-halálozás azoknál, akik az adott munkahelyen dolgoztak korábban.
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényt ugyan átdolgozták, de a legfontosabb végrehajtási utasításait (25/2000, 44/2000 EüM-rendeletek) nem, azokban továbbra is megyei és városi intézetek szerepelnek. Jelenleg veszélyes anyaggal/készítménnyel nem kezdhető meg új tevékenység, mert bejelentés hiányában ilyen nem kezdhető meg, a bejelentést meg nem lehet visszaigazolni, mert arra a kistérségi intézet nem jogosult. Megjegyzem, hogy a munkahelyek takarításához-fertőtlenítéséhez használatos készítmények is javarészt veszélyesnek minősülnek.
Külön érdekes a kettévágott nagy intézetek sorsa, pl. Debrecen, ahol visszaállították a régi járási KJSZ-t, átkeresztelve, de csak azt nem lehetett ma még tudni, hogy ki vezeti és kik dolgoznak ott. Vég nélkül lehetne sorolni azokat a jogszabályi hiányosságokat, amelyeket egyébként egy ügyes gépírónő át tudott volna vezetni, bár gondolom a kinyögött módosításokért nem 1-2 ember bérét fizették ki az üvegzsebekből az ő kutyájuk kölykeinek.
Tömegével születnek kényszerből a visszadátumozott okiratok, általános, hogy korábbi a kimenő levél dátuma, mint az iktatásé.
Vannak aztán még olyan apróságok, hogy boncolás nélküli hamvasztás engedélyezése, külföldi halottszállítás, fertőző betegek határozati kitiltása, stb., stb., amelyekkel nem lehet megvárni azt, hogy 1-2 hónap múlva kiigazítják a skizofrén gyurcsányi jogszabályokat.
A profi dolgozók szétzavarását most hagyjuk, most a kivénhedt 53-54 évesek kerültek sorra, mert ők legalább éhen nem halnak, hála az elszegényítő prémiumévek-programnak. Legfeljebb nem tudják majd kifizetni az állami kezesség vállalással felvett lakás-hiteleiket...