Na, megvan a lényeg, akár meg is nyugodhatnánk, illetve dipol beteg barátaink másnaposan belezuhanhatnának a saját személyiségük mélyben fortyogó katlanjába, de… Illetve ha…

Nemcsak az a baj, hogy újabb nyolc éven át tolták ki talicskákkal a közpénzt a köztulajdonú szervezetekből, hanem az még nagyobb, hogy legalább az utóbbi hónapokban már teherautószámra. Még ez sem lenne akkora tragédia, hiszen valahol az akkor is nagyrészt része maradt volna a nemzeti vagyonnak, ha offshore cégeikben forogna a legnagyobb része, mint valami gigászi mosó-szárítógépben.

Nagyobb baj az, hogy billenős teherautóikat nem ponyvázták ki rendesen, azok meg úgy mentek, mintha holmi mátraaljai aprófalvakat taposnának széjjel sztrádaépítés címszó alatt, és le sem ponyvázták a szállítmányt. A lehulló közpénzt meg senki nem tudja, hova sodorta a szél, néhány darabot a parasztemberek uborka-kordonjáról begyűjtöttek bizonyára a bodzaszedők, valamennyi jutott a szegények hivatalosan és feketén működő vámszedőinek, az uzsorásoknak is (most valóban  cifra temetésre is költik egy kis részét), de a legtöbb eltűnt, betaposták a sárba, kiszedhetetlenül, egy nem is kis részét meg titokzatos szolgálatkész emberek tették félre egy valamiféle internáci feltámadásra.

Disznótoszó-pénznek.