Kitalátor

A családi legendák szerint egyik ősöm volt az, aki - ha nagy a szükség, közel a segítség alapon - Budán a hegyvidéken járva beguggolt egy fenyőfától takart sziklahasadékba, és aztán egy utcával lejjebb "megtalálta" a szeplősök éttermét, merthogy az a sziklahasadék az étterem ventilátorának légbeszívó nyílása volt. Ez az én jussom is, hihetetlen érzékkel találom meg a nagy rendszerek kis testi hibáit, és szeretném, ha azokat más is kiröhöghetné. Mottó: Ami nem vidám, az nevetséges! [Feljegyzet = blog (magyarul).]

Friss topikok

  • főpilóta: @Kitalátor (másként) gondolkodó: Oké, mert én most se tudom (meg se próbálok telefonon keresztül p... (2018.03.11. 20:18) Népvándorlási fogalmak
  • Manyecska: Dehogynem. :D :D:DD (2013.11.18. 14:25) A demokrácia és a jogállamiság ára
  • Böczike: @nyekk: JOBBIK 2003-ban alakult párttá! Rendszeresen látogatom több éve az MSZ(M)P, a FIDESZ és a ... (2012.09.23. 14:08) Nyílt levél Vona Gábornak és habzószájú médiapatkányainak
  • Kitalátor (másként) gondolkodó: @épészmérnök: Ja! Meg "nem sz@r ez, hogy elkapkodjuk"! De azért ahol van munkaerő, forrás, alapany... (2012.09.18. 12:49) Meg vagyunk már számolva?
  • Kitalátor (másként) gondolkodó: A böjt csak imával eredményez lelki megújulást, önmagában fogyókúra, áldozat a Testisten nevű bálv... (2012.09.17. 12:55) Fogyi?

Patások

2011.04.27. 16:27 Kitalátor (másként) gondolkodó

 

Nem, szó sincs  "A lovakrúl". Sőt, a bibliai tisztasági szabályokról sem, melyek köztudomásúlag(?) aszerint különböztetik meg a nagytestű állatokat, hogy hasított-e a körmük és hogy kérődznek-e. 

Gyöngyöspatáról van szó. Meg a patás(?) ördögökről.

Kicsiben meg az országról. A munkaalapú társadalmi berendezkedéstől idegenkedő egykori kisebbség ott is lassan túlszaporodja a nehézségeket lehetőleg elkerülő fogyasztókat, akik legalább régebben - és többen még ma is -  hajlandóak termelni, tenni is azért, hogy relatív jólétük megmaradjon. Ez a relatív jólét - amely azért fővárosi vagy nyugati mércével valójában lesajnált nyomor - csak a még nagyobb szegénységhez, az előző kormányok és a magukat baloldalinak és liberálisnak mondott internáci pártalakulatok által egy egész népcsoportra kimondatlanul kimondott felelőtlenségéhez képest jelent egy olyan létbiztonságot, amiért érdemes küzdeni. Mármint mindkét oldalnak. Az azonnali kielégülés korparancs vágyától feltüzelt még szegényebbek ugyanis el akarják venni, ami nekik nincs, a kevésbé szegények meg foggal-körömmel ragaszkodnának ahhoz, ami még megvan nekik. 

Nevetséges ország vagyunk mi is. Nálunk nem megszálló hatalmak, vagy belső politikai erők változtatják meg erőszakkal az egyes országrészek etnikai összetételét, hanem mi magunk, amikor nemzetellenes, magyarellenes erőkre bízzuk a kormányzást, amikor a médiát mocskos dolognak tartva átengedjük a nemzeti és/vagy szexuális identitásukban sérült, idegen érdekeket minden áron kiszolgáló embereknek a véleményformálás monopóliumát. Emiatt aztán az őslakosság gyermektelenségben és önzésben elsorvad, hiába dolgozik, sőt, az utóbbi évtizedben még ez a munkakedv is lankadni kezdett (elvégre "minek dolgozzak, amikor a cigányok sem dolgoznak, mégis megélnek a segélyből", no meg "csak nem fogok olyankor kapálni, amikor az a jó kis sorozat megy a tévében"). A cigányok munkakedve meg leginkább mikrofon vagy kamera előtt, verbálisan mutatkozik meg, ugyanis eljutottunk oda, hogy aki akar, az szinte minden napra talál munkát. Faluhelyen az idős és beteg emberek hajlandóak lennének kifizetni napi 8-10 000 forintot egy alkalmi munkásnak, ha fel szeretnének ásatni a kertecskéjüket vagy fel szeretnének vágatni a megvásárolt tűzifájukat, és gyakran még így sem kapnak embert. Eljutottunk oda, hogy sok helyen már a munkanélküli magyarok (svábok, tótok, románok, ruszinok, szerbek, horvátok, lengyelek stb.) sem hajlandók alkalmi munkákra, vagy ha igen, akkor csak azért, hogy kilessék, mit lehet lopni.

A lustaság és butaság forradalma zajlik a szívekben. A tévé előtt felnőtt (de)generációk lustaságban már lepipálják a proletárdiktátorok agymosásától elbutult idősebbeket. A nyomorgó létezés fenntartásáért vívott napi küzdelem meg akkor is kitermelné a "volt többség" és az "új többség" náci sovinisztáit, ha ezt külső, külföldi és más hazai gazdasági-szociális-kulturális erőterekből érkező hatások nem erősítenének, egyre szemérmetlenebbül. 

A magyar operettnáci mozgalmak és vezéregyéniségek pórázának hosszát ugyanis legalább már a "rendszerváltás" óta a magát nemzetközi baloldalnak nevező erők mögé bújt pénzügyi világhatalmak tartják a kezükben. Tudomásul kell vennünk, hogy "baloldali" fölény csak olyan "demokráciákban" alakulhat ki, ahol a szélsőjobboldalinak mondott szervezetek huzamosabb ideig rettegésben tudják tartani a konformista többséget. (Ezzel szemben a jobboldalinak, kereszténynek, néppártnak mondott erők meg ott kapnak kormányzási felhatalmazást, ahol a "baloldali" politikai vezetők huzamosabb ideig nem érnek rá kormányozni, mert el vannak foglalva a lopással-csalással-hazudozással,  és a lopott vagyon külföldre juttatásával.)

Nácik nélkül tehát nem lehetnek hatalmon internácik, és ez nemcsak a szélsőjobb és a baloldal közötti oly gyakori, váltakozó irányú személyi mozgások miatt van így. A többségnek rettegnie kell ahhoz, hogy a baloldalra szavazzon. 

A másik oldal, az "új többség" valójában ugyanabban a (lyukas) cipőben jár. Saját értelmiséget nem tudtak igazából kellő számban kitermelni. Ez nem csak az ő hibájuk, a hátrányos helyzetű kisebbségekből kiemelkedők szinte mindenütt a többségi társadalomhoz asszimilálódnak. Ki tudja egyáltalán - és ki tudta életében - hogy pl. a "legszebb márciusi ifjú", Vasvári Pál valójában ruszin volt? Az "új többség" tragédiája nem ez az általános jelenség, hanem az, hogy a példaképeik túlnyomórészt a bűnözők. Mert mit láthat a szerencsétlen purdé: Aki dolgozik, még ha diplomás közszolga is, az szegény, de aki bűnözik, BMW-vel vagy Mercedesszel jár, ha lebukik és börtönbe kerül, kigyúrva kerül ki, és a szabaduló bulikon az egész ismerősi-baráti kör nagyot mulathat, akár segélyosztás után akár 3 héttel is. 

Lassan másfél évtizede, hogy először találkoztam igazi náci cigányokkal. Vezetőiket külföldi szervezetek, alapítványok ösztöndíjak révén képezik, az észérvekkel ugyanúgy nem törődnek, mint a magyar "elvtársaik". Annyiban különböznek a kontracigányként hőbörgő magyar operettnáciktól és butaságban tartott nemzettársaiktól, hogy csöndesebbek, céltudatosabbak, és remekül tudják közvetlenül manipulálni a közösségeiket. Nyilvánosság előtt csak a szószólóik (leginkább a két bedői cigányklán tagjai, a Daróczik és a Mohácsik) jelennek meg, de csonka hazánk dél-délnyugati és észak-északkeleti részén és állítólag már néhány fővárosi kerületben is leginkább rajtuk múlik, hogy kiből lesz képviselő, polgármester. Ha ez a három tömb, az elcigányosodott északkelet és délnyugat a teljesen soha meg nem magyarosodott Budapesttel összeér, alighanem csonka hazánk is újból három részre szakad!

Vigyázó szemetek Nándorfehérvárra vessétek!

Azért az elszomorító, hogy nekünk nemcsak kommunistákból jutott a legalja (minden más K.u.K. államban természetes, és az is volt a nemzeti baloldal létezése) , de a nácijaink sem különbek. Nem tudom eldönteni, hogy a nem kellően alapos antimagyar titkosszolgálati kiképzés, vagy a velük született bunkóság tette őket igazi "kontracigánnyá". Olyan szociopatává, amelyik semmivel sem jobb, még csak nem is nem a cigányoktól, hanem a cigányok közül valóban túl nagy arányban kitermelődő bűnözőktől sem. Láttam már én faszát rázva ordibáló hülyét, nem is egyet, de azok bizony mind-mind büntetett előéletű, bűnöző cigányok voltak. Az ilyen magyarokat eddig kivetette a társadalom. Úgy látszik, nácijaink zavaros ideológiájába a magamutogató tévéműsorok nevelő hatása is beépült. 

A külföldi imperialista bűnöző körök erőszakos és pofátlan beavatkozásán meg nem kell csodálkozni. Nekik nem magyarokra, hanem Magyarországra van szükségük. Kurvákra, kurpiékra, utcaseprőkre, szervdonorokra, egyszóval rabszolgákra. Láthattuk Amerikában a példát: az őslakos indiánok nem hódoltak be eléggé és kellő számban, még az ő számukra akkor idegen és újdonságnak számító tudatmódosító szertől, a "tüzes víztől" sem, tehát kiirtották őket, és Afrikából importáltak a helyükre megnyomorított akaratú rabszolgákat. A recept bevált, csak most Európa visszagyarmatosítása folyik, és mi vagyunk az indiánok...

 

1 komment

Címkék: gyöngyöspata internáci kontracigány patás ördög

A bejegyzés trackback címe:

https://kitalator.blog.hu/api/trackback/id/tr312859643

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Van_mikrohullámú_sütőtök? 2011.06.16. 17:16:10

Tényleg nem ugranak a munkára.
Betonozáshoz kellett volna segítség, miután árajánlatot kértem 5 kőművestől és erősen sokalltam, bementem hát a kocsmába mint a helyi élet központjába embert keresni, hiszen a betonkeverő megkeveri, lapátolni kell no meg simítani.

Volt ott idős-fiatal, sötétebb és világosabb bőrű, férfi-nő vegyesen. Megkérdeztem ki vállalna egy kis mellékest: 3x3 teraszról van szó, zsaluzni nem kell, van zsalukő, csak önteni és simítani. Betonkeverő, lapát, simító stb. minden van.

Hosszas húzódozás után kiderült, hogy a Bandi pont kőműves és bár beteges, de el tudja az öccsével vállalni 2 nap munka lesz, az összesen 60eFt. Mivel ez volt a legjobb ajánlat és sietni kellett így megegyeztünk. Az egyik nap 5 a másik nap 3 órát dolgoztak. Szép nem lett, de legalább kész.

Később szomszédom mondta, hogy ő hajléktalanokkal dolgoztat: 5000Ft/nap ha egy ember jön, ha kettő akkor az 7ezer, viszont ő kell állja az ebédet + 1kg kenyér 25dkg felvágott / fő.